Akinek 2-3 éves kora között szokott le a cumiról a gyereke, az adott valamit helyette az elalváshoz?

Nyugalom. Át fog állni arra az ön-nyugtató módszerre, amit már az anyaméhben is tudott ösztönösen: ujjszopás. Hiszen a szopóreflex nem cumival alakul ki eredetileg. Igaz, hozzászokott a cumihoz a gyermeked, de tehát van mivel helyettesítenie, az ujjacska mindig kéznél van, stílszerűen szólva.

Persze adhatsz neki játékállatkát is, ha kívánja, ahogyan írta a korábbi beíró.

0704 20:58 és 0704 21.02 vagyok.

Tudni kell, hogy még a szakemberek között is eldöntetlen a vita, melyik a szerencsésebb a gyermek számára: a cumi, vagy az ujjszopás, tehát nem olyan egyértelmű a kérdés, mivel mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek. Leírtam korábban részben, hogy miért vagyok inkább "ujj-párti" és cumi-ellenző, de hozzáteszek még újabb érveket mindegyik mellé ill. ellenében:

Ugyebár arra már utaltam, hogy az az anyaméhben is szopizza az ujját a magzat, tehát amúgy is ráérez magától, és a gyerekek túlnyomó része még 5-6 évesen is csinálja, ki gyakrabban közülük, ki ritkábban, de még 7-8 évesek között is előfordul, tehát amúgy is hajlik rá a legtöbb gyerkőc és amúgy is kinövi általában isire

További érvem, hogy a cumi kevésbé higiénikus, bár egy ismerősöm, aki "cumi-párti", mivel csak minimálisan és hellyel-közzel mossa a gyereke cumiját, sokkal ellenállóbb a szervezete (persze nem mindegy gyermek szervezete képes ehhez aklimatizálódni, ráadásul a csecsemők fokozottan érzékenyebbek), de számos kisgyereknek még jót is tesz hosszú távon a cumi kevésbé higiénikus volta, mert gyakrabban volt stimulálva az immunrendszere, tehát ez meg a cumizás mellett szóló érv. Bár ujjszopás esetén meg a felnőttnek fokozottan ügyelnie kell, hogy a gyermek mosson kezet szappannal, megfelelő esetekben.

Még egy cumizást ellenző érvem, bár erre már utaltam annak kapcsán, ha kiesik a szájából éjjel: hozzászokást okoz a cumi; amúgy is ősi reflex a szopóreflex, na de ha az ujjhoz szokik hozzá, az nem probléma ilyen szempontból, mivel az mindig kéznél van.

Továbbiak: a plüssállatka-ölelgetés nem cumipótló számukra, hanem TOVÁBBI ön-nyugtató és érzelmi biztonságot fenntartó-növelő "tényező", magyarán attól, hogy macival alszik, még kívánni fogja a szopást mint ön-nyugtató pszichés mechanizmust: ha már nem cicizik, akkor cumira, vagy ujjacskájára mindenképp igénye lesz még legalább 5-6 éves koráig.

Egy aprócska korrekciót még engedjen meg a kedves hozzászóló, akivel egymásra reagáltunk: mivel ősi reflex a szopóreflex és a túlélést segíti mind a táplálék (anyatej-szopás), mind pedig az ön-nyugtatás tekintetében és az érzelmi biztonsága érdekében, ezért nem nevezném "rossz", se "még rosszabb" dolognak se a cumit, se az ujjszopást; ezek alapvető életkori sajátosságok kisgyermekkorban.

Azért, hogy ismét szempontot váltsak (mint jelen beírásomban folyamatosan váltakoztattam azt), egyetértek viszont abban, hogy az ujjszopás kiválthatja a felső metszőfogak deformitását idővel, míg a cumizás nem.

Nos, mint látható, nem véletlen -a sok sok pro- és kontra érv miatt-, hogy a szakemberek sem képesek máig sem egyértelműen állást foglalni se az egyik, se a másik szokás mellett ,hanem javaslattétel esetén rábízzák a szülőre, a változatos érvek felsorolásának tudatosításával.

Kedves előző! Köszönöm elismerő szavaidat, és hogy szántál időt kifejteni újabb gondolatmeneted. :)

Egy pontra térek csak ki most, idézlek:

"ha egy 5-6 éves szájában cumit látnak, úgy néznek rá és a szülőjére mint egy UFO-ra."

Nos, ezáltal felsoroltál egy újabb érvet a cumi leszokására ill. ellenében - mint írtam, én speciel cumi-ellenző vagyok (tehát köszönöm a kiegészítést :) ), ugyanakkor megértem, hogy a szakemberek (de akár a szülők gondolatát is vehetjük alapul) azonos mennyiségű érvet sorakoztatnak fel mind a cumizás, mind pedig az ujjszopás ellen és -mellett (erről részletesen szóltam korábbi itteni beírásomban).