Vannak olyan mondókák, versikék, amik logopédiai gyakorlásra alkalmasak?

Cs-re:

Csipp-csepp egy csepp, két csepp, meg tíz, olvad a jégcsap, csepereg a víz.

R-re:

Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.

Ez a beszédhiba még élettani! Semmit nem kell és nem is ajánlatos vele csinálni. Az r hangot főleg nem szabad erőltetni, mert ha véletlenül a nyelvcsap perdül meg és franciásan raccsoló r-t kezd mondani a gyerek, azt iszonyú nehéz lesz kijavítani. Ti beszéljetek hozzá tisztán, meséljetek, olvassatok minden este, beszélgessetek, az ő ejtését még javítgatni sem kell.

Ha nagyon szeretnél valamit csinálni, tükör előtt vágjatok grimaszokat, csücsörítsetek, vigyorogjatok, a nyelveteket nyújtsátok fel, le jobbra, balra, csettintgesetek a nyelvetekkel, fújkáljatok az asztalon pingpong labdát, vattagombócot, lobogtassátok hosszan a gyertya lángját stb. A logopédus is ilyen előkészítő gyakorlatokkal ügyesíti a beszédszerveket, mielőtt ténylegesen hozzáfogna a hiányzó hangok javításához.

Még az előzőhöz: Próbáljátok ki meg tudja -e egyáltalán különböztetni ezeket a hangokat! Nevezzétek el mindegyiket (kígyóhang:sz, vonathang:s csöpögő csap:cs) rajzoljatok képeket, és próbáld ki némi gyakorlás után képes -e a megfelelő képre mutatni, ha hallja a hangot. Nem "sö, szö, meg csö, hanem "ssz, ss, és cs"! Ha ez megy, rövid szavakban is lehet próbálni. Hat éves kora körül már azt is meg kell tudnia majd mondani, hol hallotta a keresett hangot, a szó elején, végén, vagy a belsejében.

Bocs a hosszú oktatásért, csak olyan sok gyereket látok ilyen problémával...

[link]

Ebben a könyvben kifejezetten logopédiai gyakorlásra alkalmas versikékét találsz.

Némelyik utóbbi hozzászólással különösen egyetértek (logopédiai gyakorlatok, és hogy életkori sajátosság,

nem szabad erőltetni stb.)

Egy fontos kiegészítést hadd tegyek a kérdező legutóbbi kommentjéhez: JAVÍTGATNI SEM szabad, ahogyan az a bizonyos hozzászóló is megemlíti. Hanem csak ügyeljetek arra, hogy beszélgessetek rendszeresen a gyermekkel, persze gondolom ügyeltek a helyes kiejtésre, olykor egyébként fontos túlartikulálni a szavakat (hogy hallja időnként a prototípusát a helyes kiejtésnek), amikor 6 év alatti gyermekkel társalgunk, de többnyire persze természetes legyen a kiejtésetek.

Hogy mi a helyzet a javítgatás káros mivoltával, pár percet hallgassatok és nézzetek meg ebből a videóból, ha javasolhatom, mégpedig 2 perc 40 másodperctől a 3. percig, idézem:

"[...a kisgyerek] magától tanul meg beszélni [...] döbbenetes teljesítmény! Amennyiben tanítom, vagy javítgatom,

később fog megtanulni, rosszabbul, és még örülhetek, ha nem kezd el dadogni"

http://www.youtube.com/watch?v=Pq6Z5e_25DQ&feature=related