Jó anyának érzed magad? Miért?

Hát kövezzetek meg, én jó anyának érzem magam. Nem tökéletesnek, messze nem, de jónak. Néha türelmetlen vagyok, néha kiabálok, néha lusta vagyok. De zömmel: értelmesen és sokat foglalkozom a gyerekkel, testi és lelki és szellemi szükségleiet igyekszem szem előtt tartani, és legfőkképp nagyon is törekszem rá, hogy jó anya legyek. Azért, mert néha elfogy a türelmem, még nem tartom magam alapvetően házisárknynak.

A kislányomra sokan irigykednek, és nemcsak azért, mert szép, ami ugye nem az én munkámnak köszönhető :)

De ami a legfontosabb, elfogadom a gyerkemet olyannak, amilyen.

Én jó anyának érzem magam. Nem vagyok tökéletes, de igyekszem jó lenni és mindenben fejlődni. Vannak konkrét elképzeléseim, vannak határok, követekezetes próbálok lenni és mindent a szeretetre építeni.

Van egy csomó hibám, de szerintem fontos, hogy az anya jónak érezze magát, hiszen akkor lehet olyna "elvárása" a gyerek felé, hogy ő is jó legyen. Illetve akkor képes továbbfejlődni, hiszen jó anya akar lenni.

Szerencsére a férjemtől is sok dícséretet kapok, és a kisfiam is kiegyensúlyozott kisgyerek, aki beszélni még nem tud, de úgy tűnik jól érzi magát a bőrében :)

Igen, ezen én is csodálkozom, hogy attól tartja valaki jó anyának magát, hogy a gyerek nem néz tévét meg nem eszik édességet. A következetesség fontos, de az ésszerűség is. Meg a mértékletesség. A tiltott gümölcs a legédesebb, ugye.

Nekem nagyon fontos, hogy a gyermek kiegyensúlyozott legyen, anélkül szerintem sose lehet boldog. Én erre törekszem.

Én nem mondanám azt hogy rossz anya vagyok de azt sem hogy egy minta anya.

Nekem az a fontos hogy a kisfiam boldog és kiegyensúlyozott legyen.

Mindent megadok neki amit csak tudok én én a férjem is.

Nagyon sok szeretet kap és ad ő is.

Sokat foglalkozunk vele de sajnos néha nálam is szakad a cérna.

Számomra ez majd 20 év múlva fog kiderülni, ha majd a lányom mondja, és nem én, hogy milyen voltam/vagyok. S remélem jó anyának fog tartani.

Láttam én már magát szuperanyának képzelő nőt, akit aztán felnőtt korban a gyerekei nem látogattak, nem törődtek vele. Nálunk ilyen nem lesz remélem.