Akiknek 1 gyerkőcük van és nem is terveznek többet, miért döntöttek így?

En is allandoan örlödök. Gyerekkori almom 4-5 (!) gyerek, ezt "lealkudtam" magamban 3-ra, tekintve, hogy 29 eves voltam, amikor a paromat megismertem. 30 evesen hazassag, es indulhatott is volna a babaprojekt... de csak volna... Tapintatos es emberseges ember leven nem kerdeztem hazassag elött az anyagiakra, es sajnos kiderült, hogy a legrosszabb remalmomnal is rosszabb a valosag anyosom es csaladjaval kapcsolatban, az ö hozzaallasukrol. Felreertesek elkerülesere: meg egy hangos szo sem hangzott el köztünk, elfogadom, hogy igy elnek, de ilyen emberektöl csak tavol akarok, tehat innen el, ök viszont nem fogadjak el a mi döntesünket, ezt kritizaljak...stb, de megsincs hangos szo, mert ugy reagalom le.

Az ö hozzaalasukon nem tudok valtoztatni, raadasul senki sem hinne el, aki ismeri öket, annyira mashogy mutatkoznak masok elött (ahogy en is "belesetaltam a csapdaba"). Nem reszletezem, nem ez volt a kerdes, de emiatt meg az elsö gyerekvallalason is evekig gondolkodtam. Vegül miutan atmeneti megoldast sikerült talani, ami nekem is megfelel es remenyt ad, hogy tölük függetlenül elhetünk talan valamikor: ezutan 3 het mulva (!), 34 evesen, varandos lettem az elsö probalkozasra!

Persze rokonok, ismerösök, akiknek nem reszletezem a problemat (helyette terapeutanak), azt hiszik, hogy nehezen jött össze a gyerek. :)

Egy tünderi kislanyom van, es remenykedtem, hogy majd hozza, mint unokajukhoz normalisan, szeretettel viszonyulnak. Erre sajnos megint csak a legrosszabb feltetelezes, ami eddig beigazolodott...

Mivel nem fordult meg a hasamban, ilyenkor muszaj csaszarral szülni, kisgyerekkori gerincproblemak miatt viszont az epiduralis injekcio nagyon rizikos, es sajnos ennek minden nehezsege lett a következmeny. Igy az elsö 2 honap helyett kb. 2 evig tartott az azutani testi allapotom. Kilanyomnal 5 es fel honapig hasfajas, az elsö ataludt ejszakam pedig 16.5 hos koraban fordult elö, es meg sorolhatnam... Ettöl függetlenül nagyon szivesen vallalnam megis az eredeti tervet, 3 gyereket, mert ez a szivem döntese es erzem, hogy ez a helyes, es ezt javaslom a kerdezönek is!!!

Viszont ezt a helyzetet csak "megkoronazta" anyosek hozzaallasa, ami nekem meg az allando terapia mellett (8 eve, amiota öket ismerem) is annyi feladatot jelentett eddig, hogy a lelki egyebsulyom mellett meg a testi egeszsegemet is kikezdte, igy az eletkorom ellenere (37) is tovabb örlödöm magamban... Ha sikerül elköltözni tölük (a ferjem altal epitett hazat üresen hagyva, mig szülei elnek), akkor valoszinüleg azonnal gyerekprojekt.

Mi az atlag magyar viszonylathoz kepest egyebkent nagyon jol elünk (külföldön), igy nem anyagiaktol függünk ebben az ertelemben. Az eddigi összegyüjtött penzböl tudnank venni akar hitel nelkül is egy lakast egy magyar megyeszekhelyen, de ferjem nem akar Magyarba költözni, munkaja is ide köti, magyarul sem tud, itt meg ez edes keves, tehat megiscsak anyagi problema.

A problema egyedül anyosek hozzaallasa, ugyanis a ferjem altal az ö hitelere epitett hazat, kertet, mindent kisajatitanak (a hitelt a ferjem mar vissza is fizette), es ha ennek a haznak az arat ki tudnank venni (eladni...stb), akkor mar költözhetnenk is...

Igaz, anyos egyertelmüen kijelentette, hogyha barmire szüksegem lenne, bebiszittert kell hivnom, mert ö csak akkor jön, ha kedve tartja, tehat fel kell keszülnöm arra, ha barmi van a szüles utan, azt fizetni tudjuk, de mint irtam, nem ez a legnagyobb problema.