Akik tudatosan kis korkülönbség mellett döntöttek (18-24 hónap)? Miért döntöttetek így? Bejött? Azonos vagy különböző neműek babáitok?

èn ezt szeretném, most 8 hós a lányom de már nem védekezünk.

azért, mert nem akarok mikor a gyerekkel már egyre kevesebb a gond pl 3 évesen újra kezedeni az éjszakázást, baba sírást, a cumisüvegezést, a szoptatást, és terehesnek is utáltam lenni, szeretnék minél hamarabb túllenni rajta.

meg nekem a tesóm 4 évvel idösebb és mi soha nem játzsottunk együtt. mikor én 3 voltam akkor ö 7 amikor én 14 ö 18 , és ráadásul fiu, így ha nem lett volna egy tündéri sógornöm nekünk semmi kapcsolatunk nem lenne már.

Nekem elsőre véletlenül sikerült a kis korkülönbség (1év), aztán eltelt 10 év a következő babáig, és most tudatosan vállaltunk hamar kistesót.

Előnyök: hónapok alatt összenőnek, mindig van társ, játszópajtás. Sokkal kevesebbet nyűgösködnek, ha ketten vannak. Húzzák egymást a beszédfejlődésben, később a tanulmányokban. Az már nem nagy ár mindezért, hogy duplán pelenkázol és kétfelé adagolod a főzeléket:)

nekem 25 hós lesz a fiam,és a harmadik is remélem igy vagy korábban jön.én ,hülyén fog hangzani,de szeretném letudni mielöbb öket,vagyis nagyon szeretnék nagy családot de nem egész életemben pelenkázni akarok és siró kisgyerekeket.hanem mikor ök már iskolába mennek én még kicsit élvezném apával a boldog 30-as éveim végét.most 28 vagyok és hamarosan itt a teso,remélem 30évesen úton lesz a harmadik is.

nem tudom milyen nemü a picurom,de remélem ö is fiú.harmadiknak jó lenne kislány.

másrészt remélem hogy a kis korkülönbség miatt majd jól megértik egymást és sok közös játékuk lesz amiben mindketten örömüket lelik.szerintem jó a kis korkülönbség.

Ne foglalkozz másokkal!

Nálunk 23 hónap a különbség, fiú-lány páros.

Így akartuk, de nekem nehéz még egyenlőre velük. Mindkettő elég eleven, temperamentumos személyiség.

Szia!

Két kislányom között 17 hónap a korkülönbség, a nagy 2 éves(volt áprilisban), a pici 8 hónapos.Teljesen tudatos volt a dolog, hasonlóan az első válaszolóhoz, nem akartam 5 év múlva előlről kezdeni mindent, mikor most benne van az ember(sírás, szopi, éjszakázás, stb.), és egyébként is akartunk testvért.

Most már tudnak együtt is játszani, a pici mindig a nagyot lesi, hogy mikor mit csinál, lehet, hogy ennek is köszönhető, hogy már mászik, ül, sőt feláll.

A párommal úgy gondoltuk, hogy gyerekek egyenlőre letudva, és tíz év múlva jöhet egy pici fiú, akit már a lányok is ajnároznak :). (most vagyok 29, férjem 34)

Ugyanígy vagyok :) Várom a dolgot és közben be vagyok sz*rva, hogy hogyan fogok kettővel boldogulni... 20 hónapos a fiam, 30. hétben járok a másodikkal. Ráadásul a fiam nagyon durván bukós volt, majdnem egy éves koráig. Nem aludt miatta, nyűgös, ordítós... baba volt, most meg akaratos, temperamentumos, mint az anyja :D De most már azért sokkal könnyebb vele, mint pár hónapja, szépen sétál kézenfogva (nem akarok tesókocsit venni), feljön ügyesen a negyedikre, most tanítom legalább kézzel vagy villával enni (eddig abszolút nem érdekelte). Remélem, menni fog a kettővel is a dolog... Szóval tényleg félek, de nagyon várom is a másodikat. Nem tudjuk a nemét, nem kérdezzük meg :) Fiút várok, a párom lányt :)

Ja, nem volt hova visszamennem dolgozni, ez is befolyásolta a döntést. Így sajnos gyesből és a párom fizetéséből kell majd kijönnünk (ami nem sok), de valahogy majd megoldjuk, elvégre minden megvan a nagyobbikról, max ruhákat kell venni még, ha lány lesz.