HOGY NEVELJEM MEG A NEVELETLEN 3 ÉVES LÁNYOMAT?

Kedves 20 honapos kisbabas anyuka! Majd magara visszaterunk, mikor a gyerek egy ev mulva a foldon fetreng, maga meg megszegyenulten zokog mellette.

Egyebkent nem szoktam magamra venni tobbnyire az itteni kritikakat, pont azert, mert jo par gyerek felnott mar mellettem, es mikor ugy kell oket letepni rolam a szuloknek, mert velem akarnak hazajonni, az nekem sokkal tobbet jelent, mint egy ket gyakorikerdeses anyagorilla melldongolese.

A kicsiknek szukseguk van, hogy megtalaujak, hol a hatar. A nagyi rugdosasa messze tul megy barmilyen hataron!!! A szeretetbe a neveles is beletartozik, amihez neha kemenyebbnek kell lenni. Ezert vagyunk mi a felnottek, nevelok. Bar gondolom, hagynunk kene oket gomba kent noni es valami bortonben vegezni, hat igaza van draga anyuka, ez nagyon vidam!

Es ne, ne adja a gyereket a csoportomba, mert

1. nem birna megfizetni a szolgaltatasaimat

2. a hisztis anyukaktol kiver a viz, es igen gyorsan kiosztom oket!

Istenem,szegény gyerek aki a bizonyos óvónő csoportjába jár.De nem az én dolgom ezt minősíteni.

Nem kell sem büntetni sem jutalmazni.egy idő után mindent a jutalomért fog csinálni.Ki kell tolni eg kicsit a határokat,nem szabad konfliktusba kerülni a gyerekkel amennyiben lehet.Azért agresszív mert azt látja,ő csak téged utánoz.Na persze nem arra gondolok,hogy a nagyit rugdosod.

Meg kell keresni az okát,miért csinálja.Figyelemfelkeltés az biztos.az én nagyobbik lányom is hasonlóan viselkedett,de apa hiánya volt,külföldön dolgozott a férjem.Rengeteg türelem kell az biztos,ne veszítsd el a fejed,mert az nem tesz jót senkinek.

pff... a maga szolgáltatásit megfizetni??Miről beszél?Kilóra meg tudnám vásárólni!

Hisztis anyuka?

Hisztis nem vagyok,de ha találkoznánk,azt hiszem nem állnék jót magamért!

Ilyen írások mögött egy magát óvonőnek mondó egyed áll??

Hát vette a papírját?Tipikus pszchihopata magnyílvánulás!

Egy idegbeteg kivénhedt óvonőt vélek felfedezni magában,kedvesem!

Ilyet írni,h a gyereket hidegvízzel nevelni..stb..

Magára kéne egy vödör hidegvizet borítani,mikor ilyen jótanácsokkal látja el a kedves anyukákat.

És írhat válaszúl bármit,azt tesz amit akar,innentől kezdeve nem vagyok hajlandó egy percet sem egy ilyen "óvonőre" pazarolni.Már ez is sokk volt!

Ja,és az én gyerekem nem fogja magát földhözverni,mert én normális eszközökkel is meg tudom nevelni...

Neem használok olyan szankciókat mint a "kedves" "óvonéni.

Jééézusom,nagy az Isten kalitkája,alacsony a kerítése.. :D:D

19:06 :)

Én vagyok a jutalmazós anyuka :D Én a pozitív megerősítést azért tartom fontosnak, mert engem sajnos úgy neveltek, hogy ez nem volt. A szüleim csak a rosszat vették észre, a jót sosem. Ettől pl huszénevesen már ott tartottam, hogy mindenki jó valamire, csak én vagyok ilyen benga. Ismerem belűlről, hogy hogyan éli meg ezt egy gyerek, és maga volt a pokol. Soha semmiért meg nem dícsértek volna, de ha pl besikerült egy rosszabb jegy mondjuk suliban, hát az hetekig téma volt. Jó tanuló voltam, négyes, ötös, humán tárgyakból nagyjából közepes. Egy tantárgy volt ami soha nem ment, az volt a német nyelv, abból kettes voltam. És a szüleimet csak a német érdekelte. Hiába vittem haza reáltárgyból egy halom ötöst, nem is reagáltak rá, vagy rákérdeztek hogy: " És a német?" Világosan emlékszem a pillanatra amikor eldöntöttem, hogy ha nekem egyszer gyerekem lesz, nem csak azt fogom észrevenni ha hibázik, hanem azt is, ha valamiben jó. Olyan nincs, hogy egy embernek csak rossz tulajdonságai vannak, mint ahogy olyan sincs hogy csak jók.

Anyukám még most is ilyen, ha félévente egyszer elsózom a levest azt rögtön tudja véleményezni, de hogy az eltelt fél évben hányszor főztem jó kaját, azt nem veszi észre, pedig jól főzök :D Sütni is tudok, bármilyen nehéz sütinek bármikor nekiállok, de őt csak az elsózott leves érdekli. Egy ideig én ettől rettenetesen szenvedtem, aztán huszonéves koromban rájöttem, hogy nem én vagyok a benga, hanem csak sosem kaptam pozitív visszajelzést. Most már anyukám véleménye nem érdekel, ő ilyen. De nem szeretném a gyerekemmel ugyanezt megtenni, ezért mániám, hogy ne váljon egyoldalúvá a nevelés. Ha rosszalkodik rászólok, de ha valamiben ügyes, azt is észreveszem :) Így kap hideget is meleget is, és talán húsz évesen nem fog olyan baromságokat gondolni magáról, mint amiket én gondoltam. Plusz ha még felnőttként is megosztja velem a sikereit, és a kudarcait az meg csak hab lesz a tortán, mert én ezt anyukámmal évek óta nem teszem, mert nincs értelme. Ha sikerül valami, elkezd másról beszélni, ha nem sikerül, akkor meg még évek múlva is felhozza. Néha már az volt az érzésem, hogy direkt azért drukkol, hogy ne sikerüljön amibe éppen belekezdtem, hogy legyen min csámcsognia.

Szóval egyensúly a lényeg, meg hogy a gyerek értse miről van szó.

Jézusom. HOgy lehet hogy egyáltalán egy ilyen nő megkapta az ovónői papírját. Ha egyáltalán meg van neki. Egy ovónőnek kedvesnek kellene lennie és gyerekszeretőnek. Az itt irottak alapján egy beképzelt mindenkit lenéző nőnek tudom elképzelni. Már nekem az sok hogy hidegvizet a gyerekre meg a másik hogy hogy mondhat egy ovónéni olyat hogy ÚGY KIVÁGNÁM A SZOBÁBÓL HOGY A LÁBA NEM ÉRNÉ A FÖLDET! Egy 3 éves gyerekről van szó. AZ ilyen nem ovónő hanem egy ...... Azért pedig nem kéne lenézni egy szülőt mert nevelési problémái vannak. Senki nem úgy született hogy mindent tudjon. A másik pedig az hogy azért mert szereti és védi valaki a saját gyerekét még nem kéne hisztisnek minősíteni. Hát nem azért de ha az én gyerekemet leöntené vizzel vagy kidobná az ajtón igencsak kiverném én is a hisztit de az biztos hogy ön többet nem lenne egy ovodában sem ovónő és szerintem ezzel sok anyuka igy van. Írta hogy nem tudná az anyuka megfizetni a szolgáltatását hát erről csak annyit hogy ilyen szolgáltatást szerintem nem is akarna megfizetni. És miből szűrte le hogy nem tudná fizetni. AZ én gyerekem magán oviba jár és meg is fizetem de ott NORMÁLISAK AZ OVÓNÉNIK!

Visszatérve a kérdezőre sok-sok türelem kell hozzá és nálunk is az vált be hogy bezártam a szobába vagy fürdőbe és szóltam neki hogy csak akkor jöhet ki ha lenyugodott és tud viselkedni. Ez nekünk bevált. Volt olyan hogy egy nap többet volt bezárva mint kint de most 5 éves és tud viselkedni. Nekünk is 3 évesen kezdődött a hisztis korszak de ha hisztizik nem kell rá figyelni mert ha látja hogy figyeled és vele foglalkozol azért is azt fogja csinálni de ha ott hagyod magának rájön hogy semmire nem megy vele.

Bizony,az én fiam is hisztis.2 éves,ebben a korszakban van.

Pedagógus vagyok és úgy vélem,egy óvónő ne azért legyen óvónő,mert az édesanyja is az volt vagy az apja annak örült volna,hanem azért,mert szereti a gyerekeket.Az erőszak nem vezet sehová,ezt tudnia kéne.Itt a felsőbbrendűség uralkodik,aki ilyen,menjen rendőrnek vagy börtönőrnek.

Az,hogy kiosztja a szülőket,az nem semmi,én úgy gondolom,pedagógusként és anyaként is egyaránt,hogy fontos-ami a gyereket érinti-a szülő-gondozó kapcsolata.

Ha nekem nem lenne szimpatikus a gyerekem gondozója,vinném a gyereket másik csoportba.Ha kiosztana,szájba is törölném.Az ember szeme fénye nehogy szorongjon már egy ilyen pedagógus mellett...

Ja és kedves kérdező!Nekem az vált be,hogy halkan beszélek a hisztiző gyerekhez,ha hallani akarja,mit mondok,abba kell hagynia az őrjöngést.Ha nem hat,akkor egyszerűen ott hagyom.Jön utánam,de abbahagyja a hisztit és így meg tudjuk beszélni.A sok simogatás,beszélgetés sokat tud segíteni és nem utolsó sorban figyelembe venni,hogy neki is van véleménye!

Kitartást kívánok!