Lányos anyukák! Nehezen kezelhető a lányotok?

A lányom most 3,5 éves és miota oviba jár azota jobb a helyzet,de még mindig rosszabb(nyafog,nyüszög,sir mindenért,egyszoval nyafka)mint az öccse.

Ő kiegyensulyozott jol birta a beszokatást a bölcsibe és nincs vele gond MÉG.....most 17 hos.

első vagyok. én úgy irigylem, akinek nyugodt baba jutott!!! persze nem cserélném el a z enyémet (2 éves) semmi pénzért, imádom legjobban a világon....de nehéz vele a kezdetektől. sokáig rosszul aludt, ahozzátáplálás kataszrtófa volt az elején (szerencsére ez a két probléma már a múlté), de nagyon érzékeny, nyüszimadár. emellett nagyon okos is és akaratos. azért nehéz kezelni, mert habár akaratos, de nagyon rosszul tűri pl. ha haragosan kifakadok (és néha betelik a mérce nálam is, mostanában, hogy dúl a dackorszak pláne). inkább úgy lehet jól kezelni és mederben tartani a viselkedését, ha mindenféle trükköket vetek be és ha lehet diplomatikusan oldok meg valamit. emiatt nagyon nehéz...ha néha kifakadok, akkor meg egyből ríva fakad, de nem hisztizik, hanem valami olyasmi baja van, hogy azt hiszi, hogy akkor nem szeretem. egyből jön, kéredzkedik fel, kapaszkodik, sír (könnyezik is). a múltkor már mondtam is neki, hogy anya nagyon haragszik, ha direkt ezt vagy azt csinálod pedig tudod hogy nem szabad, nagyon mérges vagyok! de azért nagyon szeretlek kicsikém, de ezt akkor sem szabad stb.

ismétlem, sztem nem nemfüggő, mint ahogy itt írták jópáran, hogy álomlányuk van! :)))