Hogyan kellett volna kezeljem a helyzetet?
Sziasztok.
Tegnap elmentunk a 4 éves kisfiammal egy boltba.
Meg látott egy traktort, azt szerette volna vegyem meg neki.
Kb vagy 4x mondtam el neki szépen, hogy most nem vesszük meg, mert nemsokára jön a Jézuska, és hozza a sok ajándékot, amit le rajzoltunk neki papírra és be dobtuk a posta ládába.
Mindent mondtam hogy szebb lesz, jobb lesz... Próbáltam elterelni a figyelmét, de nemtudtam.
Igy mentem a pénztárhoz és fizettem, természetesen torka szakadtából orditott, ütött engem, visított.
Ki mentünk a boltból, és végig hazáig az úton csak ordított, visitott, nem akarta fogni a kezem, mert gyalog mentünk.
Igy hazáig igy jöttünk hogy végig sírt de nagyon nagyon hangosan.
Alig akart jönni, húzta a kezem, le akart ülni a járdára.
Haza jöttünk, aztán rá kiabáltam, mert sajnos nagyon el fogyott a türelmem, és rá is csaptam, majd oda jött belém harapott, és mivel guggoltam előtte, igy elérte az arcom és olyan pofont adott hogy a szemüvegem le esett.
És ez mindig igy van sajnos, bármilyen hisztiről legyen szó.
Nagyon ritkán van az hogy szépen meg lehet vele beszélni a dolgokat.
Aztán el telt egy kis idő, és magától kért bocsánatot.
"Én nagyon szigorúan, és határozottan kezeltem minden olyan helyzetet, amikor megütött."
De itt a kérdező ütött először. Nem véletlenül mondják, az erőszak erőszakot szül. Ha anyuka azt a példát mutatja hogy erőszakkal kell megoldani a problémákat akkor miért lepődik meg, ha a gyerek követi?
"mert sajnos nagyon el fogyott a türelmem, és rá is csaptam"
Szóval az nem elfogadható, hogy egy 4 éves megüti az anyját, mert még nem tudja kezelni az indulatait, de hogy egy felnőtt megüti a gyerekét, az igen? Talán előbb anyukának kéne megtanulni viselkedni. A boltban nem ütötte meg a gyerekét, mert azt látják, csak otthon a négy fal között.
"Én nagyon szigorúan, és határozottan kezeltem minden olyan helyzetet, amikor megütött. Büntetés járt érte, ami mindig a Neki épp legfontosabb dolgot érintette, hogy komolyan vegye. Pl.: kedvenc játék elvétele, mese kikapcsolása, nem ülök le vele játszani, nem olvasok mesét...stb. mindig olyat, amit épp a legjobban szeretett volna. Csak így vett komolyan, és csak így volt súlya a mondandómnak"
Dettó. Momdjuk igen, én se ütöttem, csapkodtam meg előtte. De az ilyen ütögetést sosem toleráltam és néztem el, le is szokott róla
Ha te verbális és fizikai agressziót alkalmazol vele szemben, akkor azt tanítod neki,hogy ez a megoldás. A gyerek nem a szavakból, hanem a mintákból tanul, te vagy a minta, ha megütöd,ő is megüt.
A többi,amit leírtál, hazáig az tök okés. Igen akarja, nem kaphatja meg, normálisan el lett mondva, de az érzelmeivel nem tud még mit kezdeni, kicsi hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!