Hogy kezelitek, ha a gyereketeket zavarja, hogy a "szegényebbek" közé tartozik?

Nehéz kérdés. De mindenképp igyekeznék vele meg értetni, hogy ettől ő nem ér se többet, se kevesebbet. Ugyanolyan értékes ő is, mint bárki más.

Illetve sok közös élmény, együtt el töltött pillanatok ezerszer többet érnek, mint a márkás cipő vagy az Iphone.

#2 Akkor értelmezd úgy, a kérdést, hogy 2 gyerek mellett nem jut iPhone-rá, Jordan cipőre meg Spanyolországra. Remélem nem gondolod, hogy ezek alap szükségletek a gyetekvállaláshoz. Én még ha telik rá se fogok ilyeneket venni a gyereknek, nyaralni meg akkor megyünk, ha szeretnénk, nem akkor, amikor az osztálytársakhoz akarja magát méregetni a gyerek.

Azt kell megértetni vele, hogy az ember értékét nem ezek határozzák meg. (Bennem nagyon megmaradt hittan óráról egy dal, ami úgy kezdődik "Kincseket, kincseket ne a földön gyűjtünk, hol a rozsda megemészti tolvajok el lopják... Van hozzá bibliai példázat is, de nyilván nem vagyok akkora Biblia olvasó, hogy tudjam hol meg mi. Szokták kérdezni, hogy mire jó a hittan... Hát mondjuk ilyen alapvető erkölcsi értékek közvetítésére. Tudom elkanyarodtam a kérdéstől, csak egyből ezt juttata eszembe)

Nekem annó sz@r volt, bár ennél sokkal rosszabb körülmények között éltünk.

Nem voltam irigy mások holmijára stb, de a gyerekek elég kegyetlenek és érzéktlenek tudnak ám lenni és hamar kiszúrják azt akinek nem fussa a jóból. Nekem ez esett rosszul. Volt egy hasonló csóró barátnőm, na vele sosem éreztem magam kevesebbnek.

Én igyekszem másképp alakítani az életem. Annyi gyermeket vállalok, amennyi belefér, de neki/nekik meg lesz mindenük: évi nyaralás, telelés, rendes ruházat, zsebpénz, hétvégi kikapcsolódás, magánórák, sportolási lehetőségek. Ezek nagyon alap dolgok. Ne értsetek félre, én is túléltem a fentiek nélkül, és felnőtt koromban igyekeztem sok mindent bepótolni, - normális felnőtt lett belőlem, aki a jég hátán is megél! Nem elkényeztetett gyerekeket akarok, csak azt, hogy szeressék az életet, és hogy minél több élményt gyűjtsenek.