Miért jó, hogy kettő, vagy több gyereked lett?
Milyen pozitívumai vannak?
2 hónapos a kisebb gyerekünk és most egy megfoghatatlan jó érzés van benne, amióta megszületett. Baromi nehéz, de úgy érzem, hogy jó lesz az, hogy ketten vannak. Ha valakivel erről beszélek, zömében az a válasz, hogy jaa, milyen jó lesz, hogy állandóan nyírják egymást mindenen. Nekem rosszul esik ez a negativitás, nem gondolom, hogy ennek csak rossz oldala lenne. Szóval, ahol több gyerek is van. Ti miért szeretitek, hogy többen vannak?
válasza:
válasza: válasza:Nekem is kettő van, 2 év különbséggel. És nem értek ezzel egyet, hogy folyton nyírják egymásr, persze igen, összevesznek a játekokon, mert még kicsik, viszont imádják egymást, nagyon szoros a kötelék köztük. Minden együtt akarnak csinálni, együtt fürdeni, aludni, a nagy tegnap betakargatta a kicsit, mikor az elaludt és minden esti elköszönéakor elmondja neki, hogy szereti (a kicsi még nem beszél).
Amikor a nagy egyedül volt, sokszor unatkozott velünk, mert na, mi nem vagyunk olyan társaság neki, mint egy hasonló korú gyerek.
válasza:Nekik lesz jó/jobb, nem neked.
A személyiségfejlődésnek jobb, ha nem egyke. Persze, ha normálisan vannak nevelve.
válasza:"Nekik lesz jó/jobb, nem neked."
Szerintem ez sem igaz. Minél több gyereked van, annál többet tudsz szeretni és viszont. Nyilván több nehézség, de közben több élmény.
válasza:Ez főleg belső érzés, motiváció. Nyilván annyi gyereket kell vállalni, amennyit az ember tisztességesen fel tud nevelni. Én pl 4 gyereket el tudok képzelni magamnak, de 3-nál megálltunk, szerintem nem lenne erőm annyihoz.
Amíg nem volt gyerekem és láttam egy családot 3 gyerekkel, akkor jó érzés fogott el.
Olyan apró pozitívumokra gondoltam, amiket 3-as is írt. Egyetértek mindenkivel, hogy ezt ész érvek mentén nem lehet megmagyarázni igazából, de olyan borzasztó érzés amikor több gyerekes anyukák ilyen nem is tudom... "kiégett" (?) módon nyilatkoznak a gyerekeikről és esküszöm majdnem mindennap találkozok egy-egy ilyen megjegyzéssel. Én elhiszem hogy rohadt nehéz, már most is az, mégis tök jó érzés is.
A kicsi még nagyon pici, de a 2,5 évesem naponta többször megsimizi, megpuszilja, elmondja neki, hogy "majd ha nagyobb leszel te is játszol ezzel/jössz velünk/labdázunk együtt/blabla". Ha sír, odamegy, megsimogatja, megkérdezi tőle mi a baj, viszi a cumit neki, fut hozzám, hogy kistesó sír. Este megölelgeti, jóéjt puszit ad neki is mielőtt aludni megy, kéri, hogy tegyem az ölébe, ha megyünk valahova, akkor kérdezi, hogy ugye jön kistesó is?, stb. Ha valami pozitív dolog éri, kap valamit, azt "megmutatja", vagy elmondja kistesónak is. Ezeket nem én nyomom, magától adja ki a kis agya és így nekem ezek annyi szeretettel töltik meg a lelkem, hogy az hihetetlen. Egy-egy pillanat olyan, mint valami szeretet cunami, ami eláraszt és aztán ahogy jött, megy is. :D Fura kimondani, de valamiért amíg csak a nagy volt, küszködtem az anyaságommal néha. Amióta ketten vannak, úgyérzem megérkeztem. Sokkal nyugodtabb vagyok. Ne kérdezzétek, nem tudom miért...
És igen, közben rohadt fáradt vagyok, mert váltva kelnek éjjel és váltva alszanak nappal, mert kiégek a dacos hisztiken, mert sebes a mellbimbóm a hülye pózokban szoptatástól, hogy a nagyobb is hozzánk tudjon bújni, estére összeszakadok fizikailag, mert brutál lefárasztani a nagyot úgy, hogy közben a kicsi rám van kötve, mert az esti rutin egy örökkévalóságnak tűnik, blabla... Szóval látom én a nehéz oldalát is, nyilván nem rózsaszín lepkefing a szitu, de most jól esik olvasgatni a ti pozitív válaszaitokat is, hogy Nektek miért jó! Jó erősíteni a JÓ oldalát ennek. :)
válasza:Így, hogy két gyerekünk van, számomra sokkal kiegyenlítettebbek az energiák itthon, mint mikor még egyedül volt az elsőm. Nyilván komplikáltabb az élet, több idő az elkészülés, reeengeteg a visítás a játékokon (és úgy mindenen :D), de szó szerint olvad a szívem, amikor hancúroznak, cinkosan összekacagnak, vagy ölelgetik egymást és azért szerencsére az utóbbiak is elég gyakoriak. A nagyobb gyermekemet nagyon pozitívan befolyásolta a kicsi érkezése, sokat tanult azóta türelemről, osztozkodásról, gondoskodásról. Fontosak egymásnak, mindig keresik egymást, mindig mindenhez van gyerektárs itthon.
Mi alapból kettő vagy három gyereket akartunk, itt kettőnél meg is állunk, szuper így minden.
válasza: válasza:És hogy a kérdezőnek is válaszoljak: az az igazság, hogy az emberek többsége ilyen tipikus "dögöljön meg a szomszéd tehene is" felfogással él, tehát ha nekik szar, akkor nehogymár másnak jó legyen.
Nem érdemes figyelembe venni ezeket a riogatásokat. Az a lényeg, hogy titeket jó érzéssel tölt el az, hogy ketten vannak, és nektek abszolút bejött a 2 gyerekes élet. 😊
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!