Akinek nincs segítsège a gyerekek körül,meg amúgy semmibe ti hogy èlitek meg?

Meddig lehet ezt bírni?Elegem van a fèrjemből is.Nem segít,nem tàmaszom semmibe.Külföldön dolgozott,de most itthon van.Kb.mintha egyedul lennèk ugyanugy a gyerekekkel.Nem làtja meg a nyilvàn valot.Èn adok a kutyàknak enni,fürdetem a gyerekeket,mosogatok,főzok,takarítok.0-24 ben csak itthon,max boltba megyek.Nèha eljàrunk itthonrol,de az is egyutt.Fèlre èrtès ne essèk imàdom a gyerekeimet,nem vigyàzott ràjuk soha senki.5 ève itthon vagyok.Nincs felnőtt tàrsasàgom.Ha a telón beszèlgetek,akkor kiakad hogy megint azt a ku..va telefont nyomkodod.De könyörgom ez az egyetlen "kikapcsolódàsom"😓Egyszer nem mondta volna,hogy szívem menj el egy baràtnőddel ide vagy oda.Beszèlgessetek stb.Egyszerűen nem tudok feltőltődni ès úgy èrzem ebbe a mókuskerèkbe bele fogok hülyulni.Kitalàltam egy hobbit magamnak,amivel egy kis pènzt is kerestem.Az sem tetszett neki,mert biztos pasizni jàrok.Neki semmi nem tetszik ha neki kell a gyerekekkel lenni.Az nem szàmít hogy èn kivagyok.Èn bírom...szerinte.Van màs is ilyen helyzetben?Mi a megoldàs?Mindrnkèlpen szakítàs?Njncs hovà mennem.