Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Már nagyon vágyom egy gyerekre...

Már nagyon vágyom egy gyerekre, de sajnos nem igazán szeretem őket. Volt így más is? Azóta mi a helyzet?

Figyelt kérdés
A csecsemő korral nincs bajom, de 2-8 éves kor között nem igazán bírom őket elviselni. A sajátommal máshogy lesz?
aug. 18. 13:31
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:

9-es vagyok. Továbbá még azt is gondolom, hogy egy intelligens, normalis, felnőtt nő nagy eséllyel fel fog nőni a feladathoz, akármit is gondolt addig a gyerekekről. Valójában senki nem tudja pontosan, mit vallal, amig bele nem csöppen. Egyaltalan nem csak azoknak "kell", "lehet" szülni, akik szeretnek gyerekekkel lenni, velük foglalkozni. Ők legyenek óvonők, tanítónők, stb. Nyilvan vannak köztes esetek is, de

szerintem bőven lehet jó szülő az, aki nem különösebben rajong a bugyuta kérdesekert.

Ha valaki pár órában szeret más gyerekeivel lenni, az sem garancia arra, hogy a 0-24-es szolgálatot jól bírja.

aug. 18. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 anonim ***** válasza:

#10

Tessék, egy általánosabb válasz. (11-es)

aug. 18. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim ***** válasza:

#10

Igazábol engem az zavar, hogy akiben bármifele kisebb-nagyobb kétség felmerül, az azonnal le van hurrogva, hogy uristennehogy szüljon.

Jobbara abbol indulnak ki, hogy aki teljesen akarta, annak is milyen nehéz. Pedig a szerintem igen is van létjigosultsaga a kétségeknek, főleg miota már mindenhonnan az folyik, hogy baromi nehéz, vége az életednek, stb. A kétség nelkul akarók egyaltalan nem biztos, hogy jobban fel vannak készülve lelkileg, őket néha még jobban pofon vágja a valóság.

aug. 18. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
Mondjuk a bugyuta kérdésekhez nem is kell gyereknek lenni, csak nézz fel ide :D De amúgy ez még szerintem nem is a legrosszabb része a gyereknevelésnek. Én egy abszolút türelmes ember vagyok, de mikor a gyerek konkrétan reggeltől estig nonstop üvölt és fogalmad nincs mi baja,akkor azért az próbára teszi az ember idegeit :D
aug. 19. 03:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim ***** válasza:

#11, 13: Igen, egy még nagyobb lúzung, általánosítunk tovább. Még mindig nem tudomásulvéve a másik oldalt.

Persze, hogy senki nem lesz felkészült teljesen, de pont ezért, mert még mindig a negetívumokat próbálja a társadalom elbagatelizálni. Nyilván érthető, hogy a gyenge jellem nem mer beszélni, elismerni a hibákat. De amikor már onnan indul a beszélgetés, hogy az 1-2 óra boldogság ok, de az első kisebb zökkenő már előre para (mert azért valljuk be az, hogy hülye kérdései vannak a gyereknek kb. semmi mértékű probléma, ahhoz képest, ha kezét lábát töri, mentális betegsége van stb stb.)


Igenis kellene tudni beszélni arról, hogy van amikor a kételyek nagyobbak és jogosak, és nem lesz mindenki jó szülő (legalábbis a facebookon mindenképpen), ha a kétségei ellenére csak azért is csinál gyereket, mert senki nem meri kimondani, hogy ha bizonyos dolgoktól parázol, akkor ne vállalj és kész.


#10

aug. 19. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 anonim ***** válasza:

#15


De más gyereke akkor sem mérvadó! Egyszerűen nem. Az, hogy mas gyerek idegesíti, az nem jelenti azt, hogy a sajatjat nem fogja annyira szeretni, hogy egesz mashogy lássa pl. a bugyuta kerdeseket.

aug. 19. 09:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:

#15

Raadasul a kérdes nem is arrol szólt, hogy szüljön-e!

Hanem hogy volt-e így más, es azota mi a helyzet. Nos, en leirtam. Úgy voltam mint ő, talan még úgyabbul, es a helyzet most tök más, jó értelemben. (9, 11, 13-as is én voltam)

aug. 19. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 anonim ***** válasza:
Én pont fordítva vagyok, alig várom hogy elérje a 2 éves életkort. Nincs bajom a babákkal, csak nem tudok mit kezdeni velük, akkor se ha az enyém, rám van utalva, zavarba jövök a sírásától, keresem hogy mi oka lehet, de nyilván nem tudja megmondani. Elég sokszor adtam át az apjának, aki hála égnek sokkal jobbnak bizonyult ebben. Mindennap, amikor egy kicsit okosabb, és jobban figyeli mit csinálok, kicsivel jobban megkönnyebbülök. Szerintem sokkal jobb az az időszak, amikor kérdéseket tesz fel, és a válaszaink határozzák meg, hogy milyenné válik, amikor együtt tudunk csinálni dolgokat, mint amikor mindössze életben kell tartani, és találgatni hogy mi bántja.
aug. 19. 13:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/19 anonim ***** válasza:
Én fordítva voltam. Tök jól el voltam más gyerekével, szerettem bugyuta kérdésekre válaszolni, százszor megnézni, elmondani stb., de a sajátom az idegeimre tud menni, hogy egy perc nyugtunk nincs. Sose gondoltam volna ezt. Nem volt előjele. De rá kellett jönnöm és nehéz volt a felismerés, de én nem vagyok egy “anya típus” - nem is lesz több gyerekünk. Megoldom és tudatosan figyelek már egy csomószor, de nem érzem magaménak a szerepet, pedig mindig szerettem volna gyereket és jól kijöttem velük. De nem mindenki való anyának, nah…
aug. 19. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!