Hol lehetne boldogabb a gyermekem?

"Nagyobbak a távolságok és ha pont nincs kisgyerekes családnaz utcában lehet hogy nem is talál barátot szerinte."

Mert barátot csak és kizárólag így találhat... bölcsiben, oviban, iskolában, játszótéren, játszóházban, stb. is játszanak egymással a gyerekek és összebarátkoznak. Ne legyen már ennyire szűk látókörű a férjed.

Magára a kérdésre pedig nehéz választ adni, mindkét oldalon vannak pozitívumon és negatívumok. Ezt sajnos csak ti tudjátok eldönteni, valamilyen kompromisszumot kell találnotok.

Mi pont fordítva vagyunk. Városból jöttünk falura, ahol kb senkink sincs. Ha választani lehetne, akkor részemről mindegy, város vagy falu, a lényeg, hogy a rokonság a közelben legyen.

Neked is könnyebb, ha nagyszülő be tud segíteni, nem?

A gyerek akkor lesz boldog, ha ti boldogok vagytok. Te hol lennél boldogabb? Oda költözz.

A gyereknek kb mindegy.

Amíg kicsi biztos hogy falun boldogabb a gyerekkor.

Mi városban élünk ,de nemrég voltunk falun rokonoknál. Nem kellett állandóan fegyelmeznem, rángatnom az út mellett nehogy kifusson a kocsi elé. Ott az utca közepén is futhatott, nem jött semmi sem. Látott állatokat, nagy hangos nyüzsgő család vette körül, minden percben volt valami új felfedezni való. Mindig volt aki figyeljen rá. Sokkal boldogabb volt ott, én is jobban éreztem magam ott a természethez közelebb. De sajnos a városban van munkalehetőség, itt vannak iskolák, kórház, több lehetőség.

Szóval falun addig jó míg kicsi, de iskolásnak már a város jobb szerintem.

Falun lakunk. A férjem rokonsága van itt. Én sem szeretek itt lenni, 6000fős kisvárosban nőttem fel. Itt semmi sincs, se ovi se suli, se semmi a gyerekeknek. És a csaladtól is szívesen menekülnék.(Nem az én kettőmre vigyáznak hanem én a 3 unokatesóra. Egyikre se merném hagyni amúgy se.)

De ezt nektek kell eldönteni. Azért mert nekem ilyen az nem jelenti hogy neked is. Mi váltunk hamarosan.

Kedves betondzsungelben szocializalodott kérdezi!

A gyereknek nem száz program kell, meg nyüzsgés. Neki nyugalom, állandóság, lassú eletvitel, természetes ingerek, szabadság kell. Növények, állatok. Azt se értem hogy tudsz falun unatkozni. Nincs kerted? Muvelhetnel.. Elő lenne teremtve minden. Lehet állatot tartani is. Kirándulni, biciklizni, sétálni. Úgy, hogy nincs csöves, hugyszag, száz ember, szmog, kapkodás. A gyerek megtanulna életre való lenni. De te tudod..

Én kisvárosra voksolok. A falusias feeling megvan, utcán is köszönünk, látásból ismert emberekkel simán szóba lehet elegyedni, de azért van minden, ami kell, vagy ha helyben nincs, a következő városban van.

Én egy pici faluban nőttem fel, ahol 700-800fő élt. Részemről megvolt a baráti társaságom kiskoromban. Egészen középiskoláig jól éreztem magam. Na ott megutáltam az állandó ingázás miatt, és hogy semmi, de tényleg semmi nem volt ott, egy sütire is már 35 percet kellett buszozni... Aztán éltem nagyvárosban, ott közel volt minden, lehetőség mindenben ezer, meg ezer, de a kert, az udvar, a különálló házfalak, a nyugi hiányzott. Nekem bejött a kisváros. Hogy a gyerekeknek meg mi fog bejönni, azt csak ők fogják tudni megmondani, ha már tapasztaltak.

A férjed illúziókban él, már most eldöntötte, hogy a fiatok ott fog focizni, ahol ő. Az nyilvan fel sem merül, hogy esetleg mondjuk nem akar focizni. Ez a szűklátókörűség a baj, nem a falu vagy a város. Városban is ilyen lenne.

Én utáltam falun, semmi szocialis eletem nem volt, az összes baratom a városban lakott, ahova iskolába jártam, az utolsó busz meg tök korán indult... az első meg későn... legkesőbb középiskolára varosba kell költözni szerintem, a gyerek erdekében. De ha te már most utálod, akkor nincs miről beszélni. Ha te boldogtalan vagy, a gyereknek se lesz jó.

#7 Nem mindenkit vonz a kertészkedés és állattartás.

A sétálgatásról, biciklizgetésről annyit, hogy a valóságban a kisvárosokban, falvakban nem épp az a mentalitás, hogy felelős állattartóként kell állatot tartani. Ez olyan remek dolgokat eredményez, hogy tele az utca az önsétáltató, félvad ebekkel, amik lerántanak a bicikliről, beléd harapnak. És akkor így a kaukázusi juhász méretig bármilyen kutya lehet, akár több is. Ha meg jelented az önkormányzatnál, megy a hárítás, meg a jajj, nincs kapacitásunk megoldani.

Én mint falun szocializálódott ember azt mondom, hogy addig fun, amíg gyerekként nem jelenik meg az igényed a programokra, barátokkal lógásra.

Ki akarsz próbálni egy hobbit? Ha a szüleidnek nincs kapacitása, hogy más városba hordjanak/nincs időd magadtól elmenni, akkor letehetsz róla. Nálunk helyben csak foci volt, csak fiúknak. Minden mást ellehetetlenített az önkormányzat, a kreatív játszóháznak egy idő után nem engedte használni azt az épületet, ahol volt, de új helyet nem biztosított. Zenesulival ugyanez. Engem pl a zongora+szolfézs érdekelt, meg a kreatív játszóház.

Program a barátokkal? Helyben sétálgathatsz, de tele a falu kóbor kutyákkal(rosszabb környékeken adj hozzá bűnözőket), meg századjára amúgy is megunod, mehetsz fagyizni, de az pénz, nem is egészséges minden nap nyáron. Vannak szülők, akiknek az a mentalitása, hogy nem akarja vendégül látni a gyereke barátait, de cserébe a gyereke se mehet át, mert akkor viszonzni illene. Na ha egy ilyen szülőkkel rendelkező gyerekkel barátkozik össze a gyereked, akkor az egymáshoz átmenős közös program off.

Kamaszként/egyetemistaként zavart, hogy nem tudok diákmunkázni. Helyben csap protekcióval vettek fel embereket, ez nekem nem volt. Nem helyben meg, amilyen tragikus volt a tömegközlekedés, azért nem vettek fel, mert a busz/vonat nem kompatibilis a menetrenddel.

És még sorolhatnám jó sokáig, hogy mennyi hátrányom volt a hülye falu miatt. Egyedüli előnye ezzel szemben annyi volt, hogy amíg beértem azzal, hogy a nagymamám tyúkjait etetem egész nyáron, meg a babáimmal elbábozok egy divatbemutatót a nagyapámnak, addig nagyon jól éreztem magam. Csak ez a nagyszüleimnél nyaralok helyzet nem sokat változott volna, ha ez nem a szomszéd utcába átmenést jelenti, hanem a szomszéd faluba elvisznek a szüleim helyzet lett volna.

A gyerek rengeteg helyen szocializálódik, nem csak az utcabeliekkel. Városban is járnak a gyerekek oviba, suliba, sokkal több a programlehetőség (hazugság azt mondani, hogy ez szükségtelen), ahol ismerkedhet, vannak játszóterek. Szülőként is kényelmesebb, ha nem ingázol annyit.

Egyszerűen a gyerek "szocializálódására" hivatkozva falun/falu szerű kisvárosban maradni, mert hosszútávon ezt nem tudja kiszolgálni egy falu. Akkor már inkább kezdje az életét városban, ha lehet.