Régen tényleg általánosak voltak az ilyen gyereknevelési módszerek, vagy csak az én családomban fordult elő?

A 90-es evekben a ferjemet meg anyosomat is utotte-verte a sogornom apja, nem szukseges visszamenni meg korabbra.

Gyakoriak voltak, igen. Akkor igy neveltek, es ezek a szulok (akik mar 60, 70pluszosak) hoborognek az interneten, hogy bezzegamaifiataloknincsenekmegnevelve, oketisszijjalverteazapjukmegisittvannak, es a sok hasonlo marhasag. Aztan meg is lehet nezni, hanyra nem nyitjak ra az ajtot. En se nyitnam ra a szuleimre, ha ilyenek lettek volna. Bar ok a 60-as evekben szulettek, ok sem lattak jo peldat, megsem vertek agyba-fobe.

Eléggé beteg dolog ezt nevelési módszernek nevezni.

De egyébként ma is halnak meg gyerekek ilyen beteg szülők miatt.

Sőt az iskolában a pedagógus is verte akkoriban a gyereket.

Sokáig állt az a nézet, hogy míg a gyerek nem felnőtt másképp érzi a fizikai fájdalmat pl.az akkori nézetek szerint a csecsemők nem is éreznek fájdalmat stb. Meg ugye akkoriban már egy tizenéves szinte felnőttnek számított, a gyereket meg nevelni kellett, többen vasszigorral tették, nehogy elkényeztessék. Sok háztartásban magázódtak a szülők a gyerekkel. Teljesen más világ volt.

Ma már barbárnak tűnhet, ami akkoriban normális volt.

10 évvel ezelőtt Hollandiában dolgoztam bébiszitterként egy 3 gyerekes családnál.

Reggeliztünk, a gyerekeknek készülni kellett az iskolába. A középső gyerek (6 éves) még alsógatyában volt az asztalnál, túrta az ételt, dirket lassan csinált mindent. Az anyja hiába kérlelte, hogy egyen, öltőzzön ő csak nem csinált semmit.

Mondta az anyuka, hogy ha nem készül el, akkor alsógatyában fog iskolába menni. A kisfiú szemtelenkedett, visszabeszélt. Erre az anyuka megfogta, és kirakta az udvarra. Úgy alsógatyában.

Már bőven benne jártunk az októberben.

A gyerek üvöltött az ablak előtt, a család befejezte a reggelit, majd beengedték. Egy mukk nélkül ment öltözni.

Szóval a fura nevelési módszerekért nem kell a nagyanyáinkig visszamenni.

Szerintem ezek a bántalmazások ember függőek.

Nagyapám egyke gyerek volt, nem mondta soha, hogy verték volna, semmi ilyen brutális nem volt vele.

A nagymamám azt mesélte, hogy többször kikapott a dédimtől de azt is mondta megérdemelte mert rossz gyerek volt.

Ha a dédimamám ilyen ember lett volna mint a te rokonaid, akkor a dédunokával vagyis velem is biztos lett volna incidense. De ő ha homokozni akartam, még a homokot is bevitte nekem a szobába télen, csak hogy mindent megtegyen amit akarok.

A kukoricát térdepelés és a szíjjal verés a 60-as 70-es években szerintem még általános volt, én szüleim is meséltek róla.

Bár nem kukoricát, csak simán még én is térdeltem a sarokban a 90-es évek végén, 2000-es évek elején. Akkor azért szíjjal már nem verték, de egy pofon vagy kézre csapás még teljesen elfogadott volt. KB. 20 éve kezdődött hogy már leszidni se lehet a gyereket, nehogy sérüljön a lelke, és érdekes megfigyelni, hogy a pedagógus hiány is ezzel párhuzamosan kezdett vészes nőni.