Most tényleg én nevelek rosszul?

Én olyan felnőtt vagyok, aki nem tudta felnőtt koráig, mi az a padlizsán, mert anyám sosem készített és sosem voltam olyan helyen, hogy készítettek volna. IMÁDOM a padlizsánt és a padlizsánkrémet. Emlékszem, hogy tanultuk angolból, hogy kétféleképpen is hívják(gimiben), és nekem fogalmam sem volt, hogy néz ki, mekkora, milyen ízű. A cukkinit se ismertem. Nagyon rossz volt.

A többi marhaság, élmény itthon is van és nem kell nyaralásnak lennie, szerintem marhaság 4 hónapost reptetni, neki megszokott környezet kell és normális nyomás a kis kutacsának. Szerintem mondd, hogy nem szeretnél erről beszélni.

Egyébként én világéletemben utáltam futni hosszabb távon, gimiben ismertem meg, hogy létezik röplabda és síelés. Na mi a két kedvencem? Pillanatok alatt ment és jó voltam belőlük, teljesen felvillanyozott. A gyerekem futó típus és ügyesebben deszkázik, mint én, én azt utáltam, valahogy az egy deszkán állás nem jön be nekem, ő viszont görkoriban/jégkoriban ügyetlenebb, úgyhogy majd snowboardozni fog. Már kicsinek kipróbálhatott mindenfélét, azt is, ami szerintem marhaság és rossz, mert lehet, hogy azt szereti meg, ételben is, sportban is, különprogramokban is. De hogy külföldre csak ritkán viszem, valami szépet megmutatni így nagy gyerekként, az is biztos, duolingozhat, ha szeretne. Eddig kétszer volt Ausztriában és ennyi, vidámparkozni meg csokigyárat és vásárt nézni.

1. Sosem ettem májat gyerekként, mert utáltam.

2. Sosem sieltem.

3. Nem utazgattunk külföldre nyaralás céljából.

Nem emlékszem, hogy rossz gyerekorom lett volna, hogy szenvedtem volna és egszséges felnőtt lett belőlem. :D

Amúgy ezek a kötekedő emberek mindenhol megjelennek.

Én kutyásként is észreveszem. Sosem bántottam a kutyáimat, minden nap 3 séta, mindig kapnak enni, tiszta víz van a táljukban, járunk orvoshoz, stb., mégis vannak gazdik akik belémkötnek. Múltkor egy pasi jött oda az utcán, hogy rosszul tréningeztem a kutyáimat, mert a kutyának nem szóban kell parancsot adni, hanem kézjelekkel és nem is lenne szabad megszólalnom, bezzeg az ő kutyája... :D

Ugyanúgy beleállnak az emberbe MINDENÉRT, legyen takarítás, étkezés, pénz beosztása, stb.

Én már csa bárgyún vigyorgok rájuk és mondogatom, hogy köszönöm a tanácsot, hadd legyen egy jó napjuk. :)