Örömet okoz egy kisgyerek?

Örömet okoz, imádom a gyerekem, holott mindennap beájulok kb az ágyba.

Mi vele együtt utazunk! Piciként hordozóban volt rajtam, aztán kritikus súly után babakocsi.

Semmiről nem kellett még lemondanunk igazán, főleg jó szervezés kérdése.

És grátisz néha még van segítségünk is.

Ahogy bújik az emberhez!

Senki nem tud úgy szeretni, mint a kisgyereked!

Soha nem tapasztalsz meg olyan szeretetet (oda-vissza), amilyet egy gyerek ad. Soha, semmi sem helyettesíti.

Amiről pedig beszélsz, mint kötöttség... az nem egy életre szól. Sokan úgy beszélnek a gyerekvállalásról, mintha az onnantól fogva örökre megváltoztatná az életét (most a szabadságról beszélek, mert amúgy nyilván megváltoztatja). Egy gyerek néhány évre köt le, 10-12 évesen már bőven olyan nagy, hogy a felnőttnek már nyílik ki újra a világ. Ha nagyobb, akkor pedig még inkább.

Tehát összegezzük: a világ legdurvább érzelmi cunamiját dobja el valaki pusztán néhány év kényelmetlenségéért.

Az pedig, hogy öregkorunkban ránk nyitja valaki az ajtót nem arról szól hogy a fenekünket kitörölje. Arról, hogy örömmel készülök majd egy karácsonyra, mert jönnek a gyerekek, unokák. Látom az örömöt a kicsik arcán. Hogy elviszem őket egy állatkertbe, hogy átjönnek egy átlag hétköznap beszélgetni, hogy tudok főzni valakinek egy jó ebédet, hosszan lehetne sorolni. Nekem a gyerek azt jelenti, hogy van életem, gőzöm nincs, hogy mit lehet csinálni gyerek nélkül.

Én az általad leírtakat tudom 3 gyerek mellet is csinálni 2 fiam már felnött így ő velük már nem kirándulok de amíg kissebek voltak addig igen sokat sok helyre ,most már csak lányomal megyek kirándulni,új dolgokat felfedezni.

És fizetésem több nettóban mint egy egyedül állonak.

De nem pénzért válaltunk férjemel gyerekeket hanem mert szeretünk volna .

Nincsen olyan szó ami kifejezi ezt. Ez olyan, mintha a vizet téglának hívnád. Valóban öröm, de az öröm semmi ahhoz, amit ad egy gyermek.

Nehéz lenne olyat találjak, ami rosszabb gyermekkel, mint anélkül.

Pénzből amúgy is van annyi, amennyit akarsz. Nem azért dolgozunk 40 órát, mert annyi pénz kell, hanem mert a 0 és 40 között nincs köztes fok( általában).

Az egyedül utazhat mintha jó lenne, de nem. Nem jobb egyedül, mint mással.

Nekem pl a gondolatra is feláll a hátamon a szőr.

Vszeg szeretném a gyerekeket, ha nem a tesóm felneveléséből állt volna az életem 14 éves koromtól fogva. Ergo mindent elvett tőlem, amíg otthon éltem.

Így nálam kizárt a gyerekvállalás. Egyszer végigcsináltam (mert a szüleim szrtak bele), többször soha.