Örömet okoz egy kisgyerek?

Kívülállóként valószínűleg nem olyan ez, mint megélni. Ez érzelmi alapú dolog általában, nem érvek-ellenérvek, logikusan megmagyarázható és megérthető tények kérdése. Igen, valóban van előnye a gyerektelen életnek. De annak, aki vágyik gyerekre, aki akarja ezt az életet, annak érzelmileg olyan töltetet ad, amit egyszerűen más nem tud. Lehet akármilyen munkád, hobbid, fantasztikus háziállataid vagy barátaid, az az érzés, amit a gyerekektől érzel, az kivételes. De ez csak egy érzés, ez kb olyan, mint az éhség vagy a szerelem vagy akármi. Valakinek ilyen, másnak olyan, de senki sem tudja azon az egy konkrét személyen kívül, hogy pontosan milyen, aki ezt érzi. Akinek nem fontos különösebben az étkezés, annak fel se tűnik, ha éhes, egész nap elvan egy falat kaja nélkül is, akinek meg az evés egy akármilyen rituálé, az meg számolja vissza a perceket az ebédidőig (én legalábbis így vagyok vele). Nem mindenki ugyanúgy áll hozzá ugyanazokhoz a dolgokhoz, így a gyerekvállalás is rendkívül személyes érzelmeken alapuló érvek/ellenérvek alapján dől el. Nekem két gyerekem van, életemben nem voltam még ennyire boldog, pedig hát messze van a kényelmestől ez a fajta élet, az tény :D

Amúgy, csak hogy egy praktikus okot mondjak: kissé antiszoc személyként nekem kifejezetten kényelmes, hogy a gyerekekre foghatom, ha valamilyen társas összejövetelhez nincs kedvem vagy hamar szabadulnék (beteg a gyerek, altatásidő van, stb).

Nagyon nagy öröm egy gyerek. De amikor kamasz, vagy kisfelnott kezd lenni, iszonyatosan sok aggódással jár. Legalábbis nekem.

Ennek ellenére százszor inkább legyen mint hogy ne legyen számomra.

Engem 30 éves koromra már nem elégített ki egy utazás, vagy egy buli meg amiket szoktak mondani, hogy milyen jó, ha nincs gyerek, sem a "gondtalan élet".

Nem vagyunk egyformák, valakinek elég a párkapcsolat, barátok, nyaralás, állattartás stb, a legtöbbünknek nem.

Egyszerűen többre vágytam, valami hiányzott, mikor saját családom lett, megtaláltam ami hiányzott.

Nézd, mi eléggé utazós pár voltunk, vagyunk. Ha hosszú hétvége jött, utaztunk egyet belföldön Ha szülinap volt, egy közeli hétvégén elutaztunk szintén belföldön, ha szépen peregtek az őszi falevelek utaztunk és kerestünk egy erdőt ahol mégszebben peregtek, nyáron egy külföld megvolt, télen egy belföldi, meg egy külföldi síelés megvolt.

Evfordulóra szintén belföldi utazás volt.

A kisfiam most lesz 7 hónapos, de már háromszor volt Ausztriában, azon belül is más más városokban, hegyekben.

A Balatonnál is háromszor nyaralt a nyáron, bejártuk vele a Káli-medencét, fürödtünk vele, én ugyanúgy eltudtam menni lovagolni, ahogy minden évben, ha Salföldön vagyunk.

Elvittük a bivaly rezervátumba, bementünk a kecskesimogatóba, őn is ölelgette a szamarat, meg én is.

Nekünk öröm "cipelni" őt, vele együtt újrafelfedezni az imádott tájegységeinket.

A pénzünket eddig is javarészt utazásra költöttük, és most is. Csak nagyobb szervezést és picit több időt igényel egy egy utazás.

Tudunk vele étterembe, cukrászdába járni, eltudunk menni külön-külön ugyanúgy ahogy eddig csajos és pasis napra a barátainkkal.

Mi boldogok vagyunk, hogy a sok élményt megoszthatjuk vele, és, hogy az álmaink megvalósításában most már ő is velünk van.

Nyilván még pár évig nem fogja ezeket értékelni, nem fog rájuk emlékezni. De amikor történik vele valami, azt élvezi. S nekünk ennyi bőven elég.