Hogy lehet kütyümentes(ebb)én nevelni a mai gyerekeket?

Fiúknál még durvább.

Amit én látok a környezetemben (beleértve a férjem nagy fiait, a szomszéd gyerekeket, rokon gyerekeket), azoknál nem durvult el ennyire a kütyü mizéria, akik rendszeresen sportolnak. Akik nem járnak ilyenfajta közösségbe, azoknál kb nonstop megy a kütyüzés.

Vannak szülők, akik - sportolás nélkül is - jobban tudnak határt szabni, de a nyűglődés ott is folyamatos, hogy "de mikor játszhatok?"

Szóval szerintem készülj fel!

Pedig ott kezdődik, hogy nem néz 2,5 évesen mesét. Aki úgy nevel, hogy húzza minél tovább a képernyőmentességet is, annak nem lesz gépfüggő gyereke 10 éves korára.

Szerintem is szomorú látvány. Munkatársam a minap behozta a 7 éves ovis gyerekét: a kislánnyal két szót nem lehetett váltani, mert fel se emelte a iPhone-ról a fejét. 1,5 órát voltak bent és addig végig nyomkodta. (Búcsúztató volt, ráértünk volna játszani, beszélgetni. Nem azért volt a kezében, hogy befogja és tudjon dolgozni az anyja).

Az én 7 évesem olvas kütyüzés helyett. Nyári szünet alatt kiolvasott 10 könyvet, pedig most megy csak másodikba.

Nem nézett mesét 5 éves koráig és utána se kattant rá. Heti pár percet ha néz. Telefont telefonálásra tudja használni, vészhelyzetben mentőt hívni (volt rá példa). Apja informatikus, nem fog lemaradni/kimaradni semmiről.

Elkerülhető. 3 fiam van a két legnagyobb 7-12 éves.

A kisebbnek nincs telefonja, még sosem játszott telefonon,vagy szamítógépen(most hogy sulis lesz,neki is lesz játékidő), időnkent nézi a bátyját vagy az apját ha játszanak valamit, de ez ilyen max 20-30 perc, meg is unja, meg nézni nem ugyanolyan.

Mesét is néz 2 éves kora óta eleinte max 10 percet, néhány éve már belefér 1-1,5 órás mese is, ovi/suli időben csak hétvégén van mese, kivéve ha betegen itthon van vagy ugye szünet van, ez mindkettőre vonatkozik. Nagyobb fiam 7 éves kora óta jatszhat hétvégén 1-1,5 órát,(szünetekben hétköznap is engedek ennyit), van telefonja 2 éve,de korlátozom a használatát, megegyeztünk,hogy mennyit használhatja, és mikor, nincs rátapadva,mint molylepke a képernyőre. Ha elmegyünk bármilyen programra vagy elutazunk nincs hiszti vagy elvonási tünet,hogy nincs képernyő.

Tiltani természetesen nem lehet,nem is kell,de nagyon fontosnak tartom, a mértékletességet,illetve komolyan veszem,hogy melyik életkorban vannak,2 év alatt 0 képernyőidő volt/van, arra is figyelek,hogy az interneten se férhessenek hozzá mindenhez,illetve sokqt beszélgetünk az internet veszélyeiről is.

Az én gyerekem 10 éves, nem gépfüggő(mert visszatartom), de ha nem lennék szigorú, az lenne. Szokott játszani, de ott is tudja hagyni, mert nem veszek neki komolyabb, jobban beszívós játékot. Tablete 5 éves kora óta van, telefont korábban is nyomkodott, logikai játékok, kirakósok vannak csak rajta. Korábban engedtem a youtubeot, már nem.

Volt xboxa, együtt játszottunk, volt kinecte, együtt játszottunk, van ps4e, egyedül játszik néha. Van okosórája, hetente eszébe jut, szórakozik vele és annyi. Van laptopom, együtt nézünk meséket, amiket én választok és együtt játszunk játékokat, amiket én választok(fireboy watergirl pl). Hetente kb 10 órát van képernyő előtt, szerintem ez így pont jó, ebben a filmek is benne vannak. Cserébe egész nap pattogok, hogy mikor mit csináljunk, tegnap batikoltunk például és kb mindenhova viszem, de a mai délelőttöt végig játszotta és olvasta a szobájában, ehhez az is kell, hogy minden játéka legyen, és minden könyvhöz hozzáférjen. Annyi más inger éri, hogy a kütyü csak egy lesz a sok közül, és abból is letiltom a függést kiváltó játékokat. Ha logikai/ügyességi játékok vannak csak, nem lesz függő a gyerek, pár órát meg nyugodtan szabad hagyni játszani, de amint ideges lesz(bármilyen jelét adja), el kell tőle venni.

Nálunk jósoltak mindenfélét, fele bejött, fele nem. Irtó sokat beteg pl, pedig 2-3 éves koráig nem is volt, akkor mondtam, hogy á dehogy, a rendes táplálás, sokfajta külső hatás, folyamatos közösség, vitaminok majd megoldják, aztán hát nem.. ilyen fajta. Szerencsére a kütyüzést józan ésszel kordában lehet tartani, de lesz olyan, amire nincs ráhatásod, lelkesedni tuti fog érte, de kb olyan, mint neveletlen kutyát sétáltatni. Van, aki egyből felfogja, hogy ne húzzon, másnak meg fojtó kell és azzal se fogja fel:D

Nekem csak fél éves a fiam. Nekem is az a vágyam, hogy nem le legyen kütyüfüggő, de sajnos sejtem, hogy nem véletlen mondják a nagyobb gyerekek szülei, hogy na majd meglátod. 2.5 éves gyerekkel könnyű okosnak lenni. Ahogy gyerektelenül nevelési elveket hangoztatni.

Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Biztosan a nagy tiltás is ellenkező hatást vált ki, meg hát a többi gyereknél úgyis látja.

Fogalmam sincs, mi a tuti recept erre.

Egyelőre az a tervem, hogy nem adok neki interaktív játékokat, minél tovább legyen meg zenélő, villogó kütyük nélkül. Aztán meglátjuk.

Hosszú távon nem tudom hogy mi lesz nálunk, de egyelőre én a "nem tiltom, csak finoman kontrollálom" elvet követem. Unokatesóim teljesen függők, nagyon félek tőle... Különösen hogy nagyobbik uncsitesóm abszolút tiltották a géptől, telefontól hatéves koráig, és nyolcéves korára ugyanott tartott mint bármelyik gépen szocializálódott gyerek. Szóval emiatt én nem hiszek a teljes diktatúrában. Viszont elképesztő másik, kisebbik unokatesóm aki kb szobanövény, és a reggelit is youtube mellett tudja enni, mindössze hatévesen.

A gyerekem hároméves, és gyakorlatilag újszülött kora óta van valamiféle képernyőidő. (A másik meg nagyon kicsi.) Az ok egyszerű, megőrültem otthon egyedül. Már én is változom, a háttértévézés bűnös szenvedély, de lerakom a tetves telefont ha a gyerekeimmel vagyok.

Kütyünként próbálom összeszedni.

Tv: Tévét nézni viszont nagyon sokáig egyáltalán nem nézett aktívan. Talán másfél-két éves kora körül kezdett nézni bizonyos tartalmakat, szinte kizárólag youtubeos zenés-éneklő videókat napi limit mellett (15-20 perc vagy kevesebb, ha láthatóan fáradt). Aztán kétéves kora után ment a bogyó és babóca, bing meg egyebek. Két és féléves kora körül télen elharapódzott a dolog, és rengeteget tévézett limit nélkül. Végül ekkor kontrollaltam úgy, hogy alternatívákat kerestem. Két hét alatt tiltás nélkül leszedtem róla szerencsére. Érdekes módon azóta se néz tévét, de szó szerint semmit, utoljára szerintem februárban tévézett, mert akkor utaztunk vidékre és próbáltam lekötni, de nagyjából 15 perc után eldobta és nézelődött inkább.

Telefon: egy kezemen meg tudom számolni hányszor volt a kezében. Egy időben rá volt kattanva (tévézni akart rajta), játszani nem akart. Most videochat miatt érdekli, de ha a földön hagyom sem nyúl hozzá. (Vele egykorú rokongyerek elől dugni kell a telefont, mert az asztalról leszedi és megpróbálja feloldani.)

Tablet: neki való játékokkal játszott felügyelet mellett egy időben, rendszerint egy fél óra után megunta. Tiltva nincs, de mi sem használjuk, így nem is érdekli.

Na amit ki akartam hozni ebből, hogy most gyakorlatilag nem kütyüzik, pedig nincs tiltva. Épp a mesekönyv olvasós, mondókatanulós és babázós korszakát éli, szóba sem jön hogy tablet vagy telefon.

Szeretném ha hosszabb távon is megmaradna ez így, hogy nem nekem kell folyamatos kontrollt gyakorolnom, hanem pusztán példamutatással és alternatívákkal el lehetne róla terelni.

Szerintem a kütyüzéssel nincs baj már kisebb korban sem, de maradjon meg egy esős vasárnap délutánra. A gond akkor van, ha kizárólag az köti le, és semmi máshoz nincs türelme és nem is érdekli.

Először is, merő jószándékból írom, hogy légyszí, soha nem mondj olyat egy másik szülőnek, akinek a tiednél idősebb gyereke van, hogy "nálunk ilyen biztos, hogy nem lesz." A lehető legirritálóbb megjegyzés, amit lehet tenni, ráadásul könnyen lehet, hogy nálatok is ugyanaz lesz majd.

Nekem tizenéveseim vannak, az elmúlt 13 évben iszonyú sokszor gondoltam, vagy talán mondtam is, hogy nálunk ez meg az biztos, hogy nem lesz, aztán ezek 90 százaléka mégis lett. Szégyellem is magam miatta utólag.

Az elsővel nagyjából egyet értek amúgy. Azzal lehet ezt valamennyire kivédeni, ha a gyereknek van értelmes elfoglaltsága. Akár sport, akár más. Kiskorban erre időt kell szánni, tehát sokat kell vele lenni a levegőn, a játszótéren, akkor is, ha utálod. Sokat kell vele otthon is játszani, akkor is, ha untat. Iskolás kortól a rendszeres sport tényleg sokat jelent, látom a fiamon is, hogy a mindennapi edzés és a hétvégi versenyek mellett egyszerűen ideje nincs 0-24-ben a gép előtt ülni. Szokott gépezni, többet is, mint szeretném, de nem csinálja azt, mint a kortársai egy része, akik a nyári szünetben napokig csak vécére mennek ki a szobájukból, éjjel játszanak, nappal alszanak, és már piros a szemük a gépezéstől. Nem túlzok, tényleg van ilyen.

A másik, amivel lehet, hogy nem mindenki fog egyet érteni, de meggyőződésem: nem szabad őket túlfélteni. Nálunk a 11 éves kisebbik is viszonylag keveset telefonozik - szokott, de nem egész nap -, helyette inkább a barátnőivel lófrál, fára másznak, fagyiznak, sétálnak. Mert meg van nekik engedve. Rengeteg szülő nem engedi ezt még meg a gyereknek, arra nincs ideje, hogy folyamatosan kísérgesse, így az itthon aszalódó gyerek persze, hogy a kütyüjét nyomkodja.

A live-os hiszti nem hiszem, hogy korfüggő. Idős emberek is képesek a tévéműsor köré szervezni az egész napjukat, ez ugyanaz.

Én is nem tudom minek lettem lepontozva, most is ott az okosóra meg a tablet a szobájában, de ő 10 éves létére inkább babázik az óriás babaházában, amiben minden van, ami egy normális háztartásban is(felét mi csináltuk közösen csillár, gyurmaételek).

Értelmes szülők tájékozódnak a gyerekvilágban, felkészülnek a játékaikból/appjaikból, kiválogatják őket, és egy két játékban kiművelik magukat, hogy együtt is tudjanak a gyerekkel élményhez jutni benne, a függést erősebben kiváltók(pontgyüjtős, szintlépős, erőszakos, online mással játszós) játékokat, meg ami nem járul hozzá a gyerek fejlődéséhez, ki kell szelektálni. Ha meg túl sokat akarnak és a függés, idegbaj jeleit látják rajtuk, akkor el kell venni tőlük és szünetet tartani. Az enyém egyhuzamba le tud nyomni 2-3 órát egy játékkal anélkül, hogy elkapná az idegbaj, és ha szólok, egy nyafi után otthagyja a játékot, és nem megy mindig magától játszani, hetente 1x játszik kb, a többiben meg velem filmet néz, amiket én választok. Néha youtubert is nézek vele meg tiktokot, amiket szintén én választok, de a legtöbb olyan csúnyán beszél és olyan mérgező emberke, hogy nem engedem. SOK más JÓ külsős programmal lehet kompenzálni a kütyü egyeduralmát, és hát igen, az olvasás is.. :)