Hogy bírjátok anyagilag a gyereknevelést? Okoz nehézséget megvenni mindent, amit szeretnétek?

Hasonlóak a körülményeink, mint nektek, bár nálunk még csak egy gyerkőc van. (remélhetőleg a 2.már a pocakban :))

A férjem aránylag jól keres, de a fizetése az elmúlt években nem emelkedett szinte semmit, sőt...Nekem átlagos fizetésem van, néha bónuszokkal. (Ezeket általában félretesszük)

Van egy nagy családi házunk valamennyi hitellel, de nem is a hitel okoz problémát, hanem a rezsi. A gáznál képtelenség kijönni a kedvezményes m3-ből, pedig szigetelt a ház, új tetővel, és új kondi kazánnal.

A kaján próbálunk spórolni. Eddig megvettük a márkás gyümölcsleveket, durum tészta, drágább sajtok stb, most mindenből inkább az olcsóbbat keressük.

Eddig telt évente 2szer is nyaralásra, igaz sosem a flancolós all-inclusive, hanem szerényebben, apartmannban, magunknak főztem stb. Idén még nem voltunk nyaralni, ősszel akarunk menni, de már hónapok óta spórolunk rá.

Igaz, a házunkat is tavaly vettük, és van még mit újítani rajta, így a tartalékaink igencsak kimerültek, de az mindettől független, hogy a pénzünk egyre kevesebbet ér.

De még ígyis próbálom a jó oldalát nézni, saját házban vagyunk, nem albérletben, mindkettőnknek jó munkahelye van, biztos fizetéssel, van valamennyi tartalékunk és azért csak jut kikapcsolódásra is. De őszintén mondom, ebből már nem szeretnék lejjebb adni...

A gyed és az infláció együtt azért már érződik. Félre már nagyon rég nem tettem. Most felújítunk éppen. Nyaralás szerintem nem lesz. De több gyerek se.

Korábban nem gondolkoztam hogy mit vegyek le a polcról. Mostmár azért igen.

Mi annyira lecsúsztunk, hogy valami borzasztó. Ferjem dolgozik, alberletben elunk, elusztunk a fizetnivalokkal. 10. napja nincsen pénzem. Anyukám főz, egyébként 0 forinntal vagyunk itthon. 3 gyerek van.

Nem tudom hova tenni őket, hogy dolgozni tudjak. 1 kereset semmire sem elég. Nem eltunk sosem nagylábon, de amire kellett, arra mindig futotta. Kb 1 éve csúsztunk le, és már teljesen magam alatt vagyok emiatt. Nem birom idegekkel. Depressziós lettem az anyagiak miatt, mar nem vagyok onmagam.

Nyar elejen vettem nekik szandált, azóta már kellett volna még, mert mindjart lelóg a labujjuk. Mosószerem nincs 1 hete, kádban kezdtem el mosni. A lakas 180 ezer rezsivel havonta. Ez a legolcsóbb. Van hitel, amit fizetünk, havi 30E

300 ezer havonta.

Par eve még mindenunk megvolt, aztan ferjem rossz dontesei miatt idaig csusztunk. Borzalmas.

Saját házunk van, hitel nélkül.

Nagyon olcsón vettük szülők segítségével, fullosan felújítottuk kívül-belül, az összes akkori fizetésünk ráment erre (kb netto 500 volt akkor kettőnknek)

Visszafizettük a szülőknek is, amit adtak.

Aztán amint lett spórolt pénzünk is, belefogtunk a babatervezésbe. (Kb netto 750ezret kerestünk ketten) Mire megszületett, vettünk egy használt autót is.

Én már három és fél éve itthon vagyok, ugye gyest már nem kapok, csak a férjem fizetéséből élünk hárman (kb netto 800) Mindent meg tudunk venni, de persze nem költünk fölöslegesen. Kb 4 millió van kettőnk számláján összesen.

Férjem szoftverfejlesztő, azért keres ennyit. Én is egyetemet végeztem, de jelenleg nincs munkám. Mindenképpen akarok dolgozni, mert hiába élünk meg így is, nekem ez rossz érzés, hogy nem dolgozok, nincs saját keresetem.

De szerencsére mindent meg tudunk venni.

Hasonló helyzetben vagyunk mi is.

Őszintén? Szerintem pont a ruhán és a játékon lehet a legtöbbet spórolni. Használtan tök jó csomagokat lehet kifogni és semmivel nem rosszabb, mint az új!

Cipőből kell az új, arra én is azt mondom.

A gyümölcs/zöldség kérdés pedig még fog oldódni, amint oviba kerülnek a gyerekek. Szinte minden oviban van "gyümölcsnaptár", ami azt jelenti, hogy be van osztva, mikor melyik gyerek viszi be a gyümit. Így minden nap hozzájutnak a gyerekek a megfelelő mennyiségű természetes vitaminokhoz.

A programokról pedig annyit, hogy nem attól lesz jó valami, ha sok pénzbe kerül. A gyerekek semmi másra nem vágynak, csak együtt töltött minőségi időre.

Egy társasjátékozás, piknikezés a parkban vagy az udvaron bunker építés, sátrazás legalább olyan izgalmas és örömteli, mintha a játszóházba fizetnéd be.

Szóval a boldog gyerekkor nem pénztárca függő!