Extrém válogatós 2éves?

1, nem extrém válogatós a gyerek

2, még csak nem is vékony. Ilyen termethez 9,4 kg az átlagsúly.

=

Fogalmam sincs, hogy min aggódsz.

Ha nem akarod szar kajákkal tömni, ne kínáld neki.

Van bőven tartaléka, nem fog elfogyni egy kis következetességtől.

Nem extrém válogatós és teljesen normális. Számomra mindig meglepő, hogy itt a gyakorin mindenki mindig felvilágosult, és mantrázza hogy mi mindenre kell "megérnie" a gyereknek pl szobatisztaságra, de a kajálás az mindenki szerint szülői hiba, mert egy ovis gyerek csak a szülő hibájából válogat.

Nem! Életkori sajátosság a "válogatás", nincs vele teendő, csak ha a gyerek valóban extrém válogatós, és ez a tápláltsági állapotán is látszik. Tehát egyfélét eszik, azt is keveset és tartósan, tehát hónapokig mondjuk csak reszelt sajtot. Ebben a korban teljesen normális hogy folyamatosan változik az ízlése, bizonyos ételeket preferál, aztán egy ideig elutasít. Egy dolgot kell tenni, nem stresszelni és mutatni, hogy te agyon aggódod magad. És igen, teljesen normális hogy egy kétéves ismeri az ízeket, és nincs tiltva neki semmi, kap a karácsonyi sütiből, stb. Nagyon el van tévedve, aki a válogatási korszakokat azzal akarja elkerülni, hogy a gyerekkel nem ismerteti meg az egyéb ízeket.

A gyerek hároméves nálunk, a hozzátáplálást olyan tudományosan végeztem hogy sírt volna minden szakember a gyönyörtől. A gyerekem kezdetben zöldséget evett zöldséggel, kis gyümölccsel meg hússal, az édes ízeket el sem fogadta nagyon sokáig. Én voltam maga a megtestesült szuperanyu, döngettem a mellemet hogy az én tökéletesen evő gyerekem... Aztán másfél évesen nálunk is kezdődött. Először csak nem ette meg a tejtermékeket. Aztán nem ette meg az összes zöldséget. Nem kell a hús. És ezeket váltva. Ilyen korszakai voltak néhány hétig, amikor a napi kalória bevitelének a többsége az alábbiak egyikéből származott:

- tarhonya pörköltszafttal (ez volt a legdurvább, amúgy ez a kaja a mai napig jolly joker általában)

- félbarna kenyér héja

- Lidl sajttal szórt pogi széle

- Kinder csoki

- krumplipüré

- sultkrumpli

- bundáskenyér

- sajtos krumpli (ez krumplifőzelék reszelt sajttal)

- sajtos karfiol (l fenn csak karfiollal)

- Danonino.

Sejtheted hogy mennyire voltam boldog amikor másodjára főztem aznap krumplipürét, és immáron egy hete semmi mást nem evett csak pár falatot, és semmi mást nem volt hajlandó enni mennyiségében... A korszakok közti időszakban ezekre sokszor rá sem nézett. Pl danoninot négy hónapja nem evett, rám romlott egy egész hatos csomag.

Az éheztetés nem működött, saját magammal bsztam ki, ugyanis a dackorszakos gyereknél csak a cirkuszok száma szökött valahova 100 fölé naponta, simán lefeküdt üres hassal, cserébe nyivákolt és ordított az éhségtől egész nap. Úgyhogy én elengedtem, és adtam neki az aktuális "kedvenceket", és mellette bevontam a főzésbe, reménykedve hogy lesz áttörés. Nem mondom, bírni kellett türelemmel, pláne a sok okos jó tanács mellett, akik megszakértették hogy mit miért csinálok rosszul.

A helyzet az, hogy leghosszabb ideig két hónapig tartott mondjuk a pörköltszaftos tarhonya korszak, utána elfogadott apránként mást. Most pl sultkrumpli korszak volt, de immáron egy hete simán megint megeszi a zöldbab főzeléket és a zöldborsót is. Valamelyik nap marék szám ette a sovány sült húst, két napja pedig joghurtot is eszik, amit több mint fél évig otthagyott az első kanál után. Valószínűleg nemsokára jön valami újabb hülyeség...

Amit ki akartam ebből hozni, hogy tök felesleges ráparázni, majd enni fog. Ez nem extrém válogatósság.

"Számomra mindig meglepő, hogy itt a gyakorin mindenki mindig felvilágosult, és mantrázza hogy mi mindenre kell "megérnie" a gyereknek pl szobatisztaságra, de a kajálás az mindenki szerint szülői hiba, mert egy ovis gyerek csak a szülő hibájából válogat."

Nem szülő hibája, hogy válogat, de a szülő hibája, ha nem szoktatja le, mindig azt főzi, adja, amit elfogad.

Nem szélsőséges módszer: elfogadni, hogy az elétett reggeliből, ebédből, vacsorából azt egye meg, amit kíván, pl csak a kenyeret, csak a levest, stb. Szélsőséges módszer (egy ismerősöm csinálta, aki két kisgyereket nevelt egyedülálló anyaként, ő megmondta, hogy nincs energiája két-háromfélét főzni, az ő gyereke nem lesz válogatós), amikor a nagyobbik ebbe a kétéves kor körüli válogatós időszakba ért, és valamit nem fogadott el (amit korábban már igen, tehát nem alapból egy nemszeretem étel volt), akkor három napig csak azt főzte, minden étkezésre csak az volt. A gyerek nem is lett válogatós, mindent evett, eszik.

Azzal, hogy jaj, csak egyen valamit címszóval mindig külön főzöl a gyereknek, mindig figyeled, mit eszik, mit nem, csak azt éred el, hogy tudatosul benne: 1.ő irányít, 2.körülötte forog a világ, meg anyuci. Így lesz a sok kis önző, öntörvényű gyerek, aki nem fogadja el, hogy egy család része, neki is kell alkalmazkodni, napirend én is, étkezésben is, stb.

Nem kell nagy feneket keríteni az evésnek: kap ételt, mint minden más családtag, eldöntheti, hogy megeszi-e, vagy mit eszik meg belőle. Pont.

Szerintem egyáltalán nincs baj a súlyával, sőt. Átlag feletti súly ez ekkora magassághoz. Szóval nem kell aggódni, ha keveset is eszik, valószínűleg neki elég, kap elegendő tápanyagot. És egyébként nem extrém válogatós szerintem. Van ennél sokkal rosszabb is.

Ne gondold túl. Ha esztek, tegyél elé is. Aztán vagy eszik, vagy nem.