Milyen két pici gyerekkel az élet, akiknél nagyon kicsi a korkülönbség?

Vicces vagy 19-es, milyen statisztikai hivatalnal dolgozol, ahol erre az eredmenyre jutottatok? :)

Nekem eddig semmilyen kulonbseg nem tunt fel, meg a 3 gyerekes kis korkulonbseges ismeroseim koreben sem latom, hogy jobban le lennenek strapalva mint a tobbi.

Ez azert tobb tenyezotol fugg, pl elsosorban, hogy mennyi segitsege van valakinek, mennyi szabadideje, mennyire stresszes az elete...gondolok peldaul olyanra, hogy aki 20 evesen szul csupasz popora 2 gyereket kis korkulonbseggel, ahol meg az "urat" is korul kell ugralja, mert az "tartja el", na ilyen korokben biztos lestrapaltabbak a kis korkulonbsegesek, ellenben egzisztenciaval rendelkezo felnott embereknel, akik tudtak, mire vallalkoznak es tudatosan igy inteztek, ott nem ez a helyzet.

Arrol nem is beszelve, hogy valakinek egy gyerek mellett is pokol az elete, annyira igenybe veszi, mig az enyemekkel szerencsere tenyleg orom volt az a 3,5 ev, amig vissza nem mentem a mokuskerekbe. Csavarogtunk, programoztunk, konyvtaraztunk, bandaztunk a jatszoteren minden nap orak hosszat, tokjo baratsagokat kotottem akkoriban, amik azota is tartanak, csak mar szetszeledtunk.

A kialvatlansag meg aztan tenyleg nem gyerekszam fuggo :D Lenyegtelen hogy 1-2-3 gyerektol nem tud-e pihenni az ember, milyen korkulonbseggel, ha egyszer ugysem tud :)

1 év 3 hónap van a gyerekeim közt, és nekünk pont, hogy az eleje volt jó. Utána nehezebb volt kicsit, de abszolút nem érzem vészesnek. Emlékszem a babakorra, pedig szörnyen aludt a kisebb. A nagyobb pedig sni-s, nehéz eset.

Én imádom a kis korkülönbséget köztük, sokkal jobban bírom a strapát is, mint pl tesómék a 3 év különbséggel, akik nem győzik a segítséget kérni, és állandóan lepasszolják a gyerekeket.

Viszont szerintem nagyon emberfüggő, ki hogy bírja, ki hogy veszi az akadályokat.

22: "Viszont szerintem nagyon emberfüggő, ki hogy bírja, ki hogy veszi az akadályokat."

Erről van szó!

Sokkal többet számít ez, mint hogy mekkora a korkülönbség, sőt annál is, hogy egyáltalán hány gyerek van.

Aki nyavalygós, az egyetlen gyerektől is ki fog készülni, akkor is, ha férje és 4 nagyszülő állandóan készenlétben áll, a babája meg minden éjjelt átalszik.

Mások meg 5-6 gyereket nevelnek és mégis derűsek, vidámak.

Számomra az ilyen kérdések mindig a kérdező belső bizonytalanságáról árulkodnak. Hogy ő attól fél, hogy neki túl nehéz lesz - és az ilyen embereknek általában bármelyik variáció tényleg túl nehéz lesz.