Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Más is tönkrement idegileg,...

Más is tönkrement idegileg, kisgyerekes anyukák?

Figyelt kérdés
2010. okt. 6. 16:26
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
Mire gondolsz?Fejtsd ki bővebben,csak akkor tudunk válaszolni!
2010. okt. 6. 16:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
0%
egy kis gyerek hogy tud egy felnőtt ember idegeit kikészíteni?
2010. okt. 6. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
Bővebben?
2010. okt. 6. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:
90%
Én éppen hogy rendbe jöttem. a terhesség és baba előtt rohanó, zaklatott életet éltem. Rengeteg meló, semmi pihenés. Aztán amikor terhes lettem, a 29. héttől kényszerpihenőn voltam. Azóta sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottab és kipihentebb vagyok. Imádok itthon lenni a lányommal. Nem hiányzik a régi életem. Nem sokára megyek vissza melózni, de másik helyre, ahol nincs akkora hajtás.
2010. okt. 6. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
90%

3 kicsi gyerekkel sem készültem ki. Egy anyuka nem engedheti meg magának azt a "luxust", hogy kikészül idegileg!

A gyerekei életét is tönkre vágná vele. A sajátjáról meg a házasságáról nem is beszélve.

2010. okt. 6. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:

Azért valljuk be, néha bizony van,hogy magunkba roskadunk valamiért! még ha egy pár percre is,amikor magunk vagyunk.

Nagyon jól hangzik,amit a 3 gyermekes anyuka írt,de én nem hiszem el, hogy lenne olyan család,ahol mindenki (értem itt az anyukát,akire sok minden hárul-legalábbis nálunk a gyereknevelés terén és a házimeló terén) kiegyensúlyozottan viselkedik minden helyzetben.

2010. okt. 7. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
Nos,én igenis tönkrementem.A férjemben csalódtam,válóper folyamatban.Egyedül vagyok a kicsimmel,aki nagyon nehéz természet.Senki segítségem nincs,dolgozni nem tudok menni,mert sehova nem tudom elhelyezni a kislányomat(két éves).Anyukám rákos lett.Jön a tél,elromlott a konvektor,kilopták a táskámból a papírjainkat,pénzemet.Úgyhogy én igenis tönkrementem idegileg.De fel fogok állni,van kiért küzdenem.
2010. okt. 7. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:

22:35-ös vagyok.


Persze, hogy nem megy a mindig mindenkor megfelelőképpen való viselkedés. Nem vagyunk szentek. Én is szoktam ideges lenni előfordul, hogy veszekszem a gyerekekkel, vagy épp egy-két nap lógatom az orrom, mert bal lábbal keltem fel.

De idegileg kikészülni teljesen más. Az, hogy valaki néha nem bír uralkodni az érzelmein teljesen normális dolog (persze attól függ menyire nem bír...). De én arra gondoltam, hogy a teljes depresszió és/vagy az idegroncs viselkedés családokat, életeket tehet tönkre.

2010. okt. 7. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:

Kedves 22:35-ös!

Arra írtam,amit írtam,hogy vannak pillanatok,amikor borúsabban látjuk a dolgokat,mint amilyenek valójában. És mivel semmit nem tudtunk meg a kérdezőtől, így feltételeztem,most is egy ilyen áll fent.

Amúgy tök jól eldiskurálunk itt, csak az a baj,hogy nem tudom,hogy a Kérdező pontosan mire is gondol,amikor azt kérdi, hogy más is tönkre ment e idegileg ?

2010. okt. 8. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:
Sziasztok, bocsánat, de nem voltam gépközelben. Naszóval: csak azért sokalltam be, mert éppen lábon hordok ki egy betegséget, hörgőgyulladás az asztmám mellé...nem kapok levegőt, és emiatt nem alszom. A krónikus fáradtság miatt azt vettem észre, hogy kikelek magamból, ha a két és féléves fiam "alkot", nevezetesen: a 8 hós öccsét veri fejbe játékkalapáccsal, a hasába térdel, üt-ver engem, lerántja az abroszt, hozzányúl a laptophoz, stb...félreértés ne essék, Ő a mindenem, csak éppen a fentieket nagyon nehezen viselem el. Ilyenkor sírok, és leordítom a haját...valahogyan most minden rokonomnak olyasmi volt az életében, hogy nem tudott úgy segíteni, és egyedül küzdöttem, meg próbáltam főzni, mosni, tisztán tartani a lakást...és ennek ára van: pl. hogy a nagyobbik sokat játszik egyedül, a kicsinek óhatatlanul gügyögök, neki nem...tudom én, hogy ezek az én hibáim, és igyekszem majd helyrehozni...csak nagyon megrémít, amikor kikelek magamból, és borzasztóan szégyellem. Férjem most reggeltől késő estig (6-tól este 8-ig) dolgozott a héten, és besokalltam. No, hát ennyi a hárpiaságom története...ezért érzem úgy, hogy az idegeim tönkrementek, mert nem voltam én régen kiabálós...köszönöm a válaszaitokat. Tudom, vannak, akik semmi segítséggel is mosolygós, higgadt anyukák...mi a titkuk, titkotok?
2010. okt. 8. 20:13
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!