Szinte mar nem merek a 3eves kisfiammal boltba menni...egyszeruen kesz katasztrofa.Hiaba mondom hogy egy dolgot valaszthat garantalt a fel oras,foldreulos hiszti. Van erre valami epkezlab megoldas???

Mennyire éhes, amikor boltba mentek? Lehet, hogy érdemes előtte enni adni neki egy keveset, talán jobban bírja.

Ha fél órát hisztizik, utána mi történik? Megkapja, amit akar? Én egyébként nem várnék a bolt közepén fél órát rá, amíg hisztizik. Kimennék vele, akkor is ha vergődik az ölemben.

Ebben a korban az én gyerekem is hisztizett néhány alkalommal, pedig én következetes maradtam.

Azért ajánlom, hogy te is maradj az, megszokja a gyerek. Nálunk is az van, hogy egy dolgot választhat. Ha sír, akkor is. Kivétel a zöldség, gyümölcs, abból bármennyit.

Én sem vártam meg a boltban a hisztit, megyünk, haladunk, ha üvöltve, akkor úgy.

#5 Nsm hiszem, hogy szívesen járkál a gyerekkel boltba a kérdező. Lehet nincs lehetősége a picit hova tenni addig.

#6

Te ne osztogass tanácsot itt a gyerekvállás, nevelés, kisgyerek részben mert nincs gyereked egyértelműen.

Én a dackorszak elején még próbálkoztam minden hisztikezelő megközelítéssel, amit a guruk javasolnak, hogy ápoljam a kicsi lelkét.

Semmi nem működött, végül meguntam a kínlódást és onnantól haladtam a dolgommal, ha pl egy bolt közepén jött rá az ördögűzés, nem álltam meg alkudozni vele. Ahogy megtanulta, hogy hisztivel nem ér el semmit, hetek alatt elcsitult a dolog.

Szerintem ez 3 évesen már túlzás, ez inkább olyan 2 éves viselkedes. 3 évesen már ovisok nagyjából és azért én ott már ilyet nem láttam.

A figyelmen kívül hagyas csak azt tanitja a gyereknek, hogy szrban van hagyva. Neki a hiszti az egy rossz állapot, nem tudja kezelni az érzelmeit. Ilyenkor a magára hagyás stb mit tanít ugyan neki? Hogy ha így érzi magát arra sem érdemes hogy ott legyél vele. Én nem hagytam figyelmen kivul de olyankor kijottem vele és kint megvartuk amig megnyugszik. Az ölemben, simogattam kozbe stb. Meg nyugodott akkor megbeszeltuk értelmesen. Majd vissza. Pár alkalom volt csak, de az elég kemény. De mindig következetesen.

Ha belegondolok hogy talán ok nélkül is de hisztiznék valamin a férjemmel, ő meg ahelyett, hogy segítene megnyugodni bagy legalább biztisitani arról, hogy itt van nekem azt csinálná hogy rám se néz csak folytatja amit csinált és belül felrobbanok, nem tudok egyedül megnyugodni, ő meg csak eljárkál mellettem.. Hát én ebből csak azt tapasztalnám hogy nem érdemes hozzá semmiért fordulnom, hiszen ilyenkor sincs mellettem. Lehet, higy hülyén viselkedek, de akire számítok nem mutat utat nekem ebben, hogy mit csináljak, csak nem vesz róla tudomást.

10: azért ez valakinél bejön, valakinél nem. Nálunk nem jön be, a gyereknél olaj a tűzre a "simogatlak, ölelgetlek míg megnyugszol" módszer. Alapból ritkán bújik, mind távolságtartók vagyunk, pedig kicsinek rengeteget volt ölben vagy pl velem alszik. Nem lep meg, én is ilyen vagyok. Meg is őrülnék ha épp tombolok, és jönne a férjem/anyám/akárki gügyörészni. Ezt magamban rendeztem, úgy intézem el a leghamarabb és leghatékonyabban.

Nálunk pont az válik be hogy jelen vagyok, ha akar valamit, amit egyébként soha nem akar, de nem provokálom, és megvárom hogy lepörögjön az automata program.

Kérdező: én kivinném pár alkalommal a hiszti legelején a boltból, és hazamennénk, ha halasztható a dolog, vagy csinálnék "próbavásárlást", hogy legyen erre lehetőség. Ha következetesen nem éri el a hiszti a célját, akkor előbb vagy utóbb letesz róla. Nem mondom hogy azonnal megoldja a helyzetet, én is ismerem a makacs, akaratos fajta gyereket, de hosszabb távon meg fog oldódni.