Hogy lehet leszoktatni egy gyereket a kényszeres nevetésről stresszbelyzetben? Mi alapján keressek rá?
Családunkban más is van ilyen, aki stressz, veszekedés, konfliktus vagy akár bullyng esetén nevet, röhög.
Ez kényszeres, a feszültség váltja ki, viszont szinte mindig provokációnak éli meg a környezet.
Nem szeretném, ha majdnam gyermekem akár ha konfliktusokba vagy fiúsbunyókba keveredve, vagy ha akár utcán támadják meg, elkezdjen röhögni kínjában, mert csak még nagyobb bajt hozna magára amiért a többség rendszerint, ezt gúnyolódásnak vagy provokálásnak éli meg.
Nem tudom hogyan mereshetek erre vagy hol találhatnék erről anyagokat, szakirodalmakat, vagy ennek kezeléséről?
Ilyen apró cseprő cikkeket találok csak erről amik olyan tartalmatlanok, vagy nem erről szólnak, csak meg van benne említve.
Valahol olvastam, hogy a totyogók automatikusan nevetve, vigyorogva reagálnak a kiabálásra, hogy ezzel segítsenek helyzetükön...
Lányom is ezt csinálja. Pl az oroszlánkirályban amikor meghalt a Mufasza, én sírtam, ő meg nevetett... (Gondolom nem tudja még felfogni, hogy mi van, vagy csak nem tudja hogyan is kellene reagálni)
Hány éves a gyereked?
Most 8.
És felnőttek is vannak ilyenek a családban.
De suliban is ha pl neheztel rá a tanító, akire nagyon felnéz és olyankor szomorú, ő jó akar lenni, a tanítóra felnéz, olyankor is a feszültség szorongás miatt nevet, a tanítónak meg úgy megy át mintha nem érdekelné a gyereket a neheztelés vagy büntetés.
És számtalan egyéb ilyen helyzet van az életben is. Pl ha egy főnök neheztel. Vagy a támadások, konfliktusok a társadalomban óhatatlanul is.
Tudom, hogy ez egy önvédelmi stresszoldó reakció és nem tudatos, meg nem kellene olyanoktól rettegnem előre hogy ki akarja majd rabolni vki késsel, de azért bennem van a félsz.
Tanítgatom olyanokra ha mond valamit a másik ezt vagy azt nem szabad, kérjen bocsánatot(ez megy is neki), de minimum nyugtázzon, igen rendben értem, ígérem, hogy ezeket szúrja be.
De ezek csak kisfokú attrocitások esetén mennek csak neki.
Nagyobb konfliktusban nevet, röhög és az még fokozódik is.
Ez nem mentális zavar. Természetes.
Vannak akiken így jön ki a stressz. Ritka, de vannak. A többségen meg kiabálás, sírás, es ezek variánsai. Kevesen vannak azok akiken meg röhögve nevetve jön ki.
Amúgy egy háborús katonárol van is egy ilyen kép a neten amikor idegsokkos nevetést kapott mert kikészült. Ha megtalálom, linkelem.
És minél feszültebb vagy minél veszélyesebb a helyzet, annál jobban fokozódik.
Még gyerekkorban valahogy próbálnám alakítani.
Önvédelni mechanizmusa a szervezetnek mert a nevetés stresszoldó.
Magyarán nem szüntethető meg, csupán arra tudnám tanítani hogy próbáljon inkább pókerarcú lenni legalább amikor büntetesbe küldik.
Szegénykémnek magyaráztam hogy a nevetés provokatív, alig érti azt hogy a nevetés hogy lehet rossz? Miért kell titkolni?
Mondtam neki azt hiszik mások, hogy kineveted gúnyolódsz.
De megcsak nem is tudatos nála. Egyenesen önkontrollt kell tanítanom, egy automata reflexszel szemben.
Amatőren. Szakirodalom nélkül.
"És felnőttek is vannak ilyenek a családban"
Hát ha ilyen mintát lát, persze, hogy ez neki a természetes. Úgy nem lehet a gyereket egy rossz mintától megszabadítani, hogy csak valahogy belőle irtódjon ki, ha közben a közvetlen környezete ezt folytatja. Hisz látja, hogy ti így működtök, így ő is így működik. Ez neki a normális.
A családnak is változnia kell ehhez.
Ez épp olyan, mint ahol a gyerek a családi légkör miatt szorong. Amíg a probléma a családban fennáll, az ő szorongását sem tudja egy gyermekpszichológus kezelni. Ekkor kell a családterápia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!