Mit mondjak tesómnak, hogy ráeszméljen, ezzel csak túlterhelné a gyereket? Részletek lent.

Tesómat elkísértem szülői értekezletre, elsős a kislánya. Ott mondta a tanítónő, hogy a gyerek figyelmével vannak problémák, gyakran elkalandozik és nem összpontosít a feladatra kellőképpen, de amúgy jó képességű gyerek és érdemes vele otthon is foglalkozni, mert hajlamos lehet majd unatkozni is előbb-utóbb az órákon, viszont ha felső tagozatba kerül, ami már sokkal nehezebb lesz, ott érhetik meglepetések (stressz, nehezebb feladatok, kihívások). Na már most, tesóm ebből azt vette le, hogy zseni a gyerek és be akarja íratni külön zseniknek való délutáni iskolába, mert hogy az a közeg majd kielégíti a képességeit. Szerintem neme ezt mondta a tanító, de javítsatok ki. Velem veszekszik, mert szerinte én nem értem, milyen potenciál lakozik a gyerekben. Imádom az unokahúgomat, nekem is van gyerekem, tehát van viszonyítási alapon, véleményem szerint egy teljesen átlagos kisgyerek, okos, tanulékony, érdeklődő (egy bizonyos szintig), de ennyi. Órák után sportol is minden nap, tehát mire hazaérnek vele, nagyon kifárad, biztos nem bírná még a különórákat is. Leckét nem szeret otthon írni, panaszkodik, hogy fáradt, nincs kedve hozzá, nem motivált az iskolán kívüli tanulásra. Mit mondhatnék tesómnak, hogy ha ezt erőltetni, szerintem csak árt vele a gyereknek? Én még várnék ezzel pár évet, korai lenne még ilyen szerepbe beleerőltetni.