Kisgyerekes anyukák ti hogy oldjátok meg a háztartás vezetését?
Én egyre inkább úgy érzem hogy elbuktam ebben. Gyerek előtt volt egy jól bevált rendszer, minden szombat volt a takarítós nap, akkor az egész lakást kipucoltam az utolsó porszemig, főzni ritkán kellett mert munkahelyen ingyen étkezés volt, csak arra kellett figyelnem hogy a férjemnek legyen otthonra ebéd.
Nyilván ez a rendszer nem működik, gyerek mellett nem tudok fél délutánt a takarítással tölteni, főzni is sokkal sűrűbben kell, és sokkal jobban figyelek arra is hogy egészséges ételek készüljenek.
A legrosszabb az egészben hogy nem is az a baj hogy nincs rá időm mert egy tündér fiam van (igaz hogy egész nap pakolok utána de tudom hogy ez ilyen időszak), jól eljátszik egyedül. Csak valahogy nincs se eleje se vége a napnak normálisan. Nem tudom mennyire érthető hogy mire akarok kilyukadni. A munkában pörgés volt, minden reggel tudtam hogy mit fogok aznap csinálni, voltak listáim amiket pipálhattam, és volt a munkámnak eredménye. Most meg hiába pakolom ki a mosogatógépet, nap végére megint tele van, hiába mosok egész nap, 2 nap múlva megint tele a szennyes. Annyira nehezen viselem hogy nincs rendszer és nincs eredmény, hogy már egyre kevésbé van kedvem bármit is csinálni, és az utóbbi időben csak ülök a kanapén és nyomkodom a telefont. Közben meg a saját fiam előtt is szégyellem magam hogy nem tudom kézben tartani az itthoni teendőimet, és azt kell látnia hogy az anyja folyton a telefont nyomkodja ( ez ellen már tettem lépéseket, reggel a hálóban hagyom a telót, hogy ne legyen kéznél).
Van olyan aki hasonlóan nehezen éli ezt meg? Vagy forduljak pszichológushoz, mert ez nem normális?
Aki lista- és táblázatvezető típus, sikerült ezt valahogy átültetni a háztartásvezetés témára?
válasza:Az a baj hogy nálunk nem így működik. Megkérem hogy tegye majd el, "oké majd" majd 2 nap múlva megunom és elteszem én. Ha nem tenném szerintem örökre ott maradna :D mondom, én sem vagyok a legpedánsabb, én is trehány tudok lenni, de ő simán elnézné ha hetekig nem lehetne leülni az étkezőhöz (volt ilyen is). De nem is ez a lényeg, hanem hogy nem tudok motivált lenni a ház rendben tartásában ha pár perc alatt kupit csinál. Ha úgy hagyja ott a kábeleket hogy amúgy is kupi van, az más, mint mikor rendet rakok és első dolga szétpakolni.
De ma írtam egy pipálós listát magamnak a takarításhoz, mi az amit naponta/hetente/havonta meg kell csinálni, kinyomtatom, laminálom és kirakom a hűtőre. Hátha így sikerül összeszedettnek lennem.
válasza:Hát én nem tudnék így élni és nekem sem lenne motivációm, de ne haragudj, nekem két gyerekem van, ha a férjem is gyerekként viselkedne, akkor kétnaponta emlékeztetném, hogy nem vagyok a csicskája, aki állandóan utána fog pakolni.
A gyerekek rendetlenek, oké. Őket is próbálom arra tanítani, hogy ha valamivel már nem játszunk elpakoljuk, utána veszünk elő mást, alvás előtt összepakolunk, stb. Most ezt pont egy felnőtt embernek magyarázzam még mellettük, mint valami papagáj?
Bennem is van "trehányság", mert a gyerekek mellett jövet menet lehet leteszek valamit, amit elfelejtek a helyére tenni utána, de a férjem rögtön emlékeztet. Ha ő hagy elöl valamit, akkor én is rászólok, ennyi. Mi így tudunk rendben létezni és legalább mi felnőttek nem várjuk el egymástól, hogy pakoljon a másik utánunk. Szerintem az, hogy reggeli után nem képes elpakolni maga után, az több mint trehányság.
Rendet tartani sokkal könnyebb, mint a napok óta hatalmasodó óriás kuplerájt eltakarítani hétről hétre takarítás előtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!