Kisgyerekes anyukák ti hogy oldjátok meg a háztartás vezetését?
Én egyre inkább úgy érzem hogy elbuktam ebben. Gyerek előtt volt egy jól bevált rendszer, minden szombat volt a takarítós nap, akkor az egész lakást kipucoltam az utolsó porszemig, főzni ritkán kellett mert munkahelyen ingyen étkezés volt, csak arra kellett figyelnem hogy a férjemnek legyen otthonra ebéd.
Nyilván ez a rendszer nem működik, gyerek mellett nem tudok fél délutánt a takarítással tölteni, főzni is sokkal sűrűbben kell, és sokkal jobban figyelek arra is hogy egészséges ételek készüljenek.
A legrosszabb az egészben hogy nem is az a baj hogy nincs rá időm mert egy tündér fiam van (igaz hogy egész nap pakolok utána de tudom hogy ez ilyen időszak), jól eljátszik egyedül. Csak valahogy nincs se eleje se vége a napnak normálisan. Nem tudom mennyire érthető hogy mire akarok kilyukadni. A munkában pörgés volt, minden reggel tudtam hogy mit fogok aznap csinálni, voltak listáim amiket pipálhattam, és volt a munkámnak eredménye. Most meg hiába pakolom ki a mosogatógépet, nap végére megint tele van, hiába mosok egész nap, 2 nap múlva megint tele a szennyes. Annyira nehezen viselem hogy nincs rendszer és nincs eredmény, hogy már egyre kevésbé van kedvem bármit is csinálni, és az utóbbi időben csak ülök a kanapén és nyomkodom a telefont. Közben meg a saját fiam előtt is szégyellem magam hogy nem tudom kézben tartani az itthoni teendőimet, és azt kell látnia hogy az anyja folyton a telefont nyomkodja ( ez ellen már tettem lépéseket, reggel a hálóban hagyom a telót, hogy ne legyen kéznél).
Van olyan aki hasonlóan nehezen éli ezt meg? Vagy forduljak pszichológushoz, mert ez nem normális?
Aki lista- és táblázatvezető típus, sikerült ezt valahogy átültetni a háztartásvezetés témára?
Sztem tök normális, érthető. Nem hiszem, hogy pszichológust igényelne. Nekem is az az emlékem a gyeses időszakról, hogy bár egész jó napirendünk volt, minden nap össze- és szétfolyik. És most is ez az érzésem a hétvégékkel kapcsolatban, nem is szeretem őket már :D
Nekem sajnos csak az segített, amikor visszamentem dolgozni.
De most abban mi a fura, hogy kimosol és 2 nap múlva megint sok a szennyes, vagy hogy 1-2 naponta megtelik a mosogatógép? Ez gyerek előtt is így van, max. nem minden második, hanem harmadik nap kell beindítani a gépet, de ezek folyton visszatérő háztartási feladatok.
Egyébként én nem érzem, hogy ne tudnám vezetni a hàztartást, de nem is csinálok semmi extrát. Nappali+3 szobás családi házunk van, a legfontisabb talán az, hogy nem vagyunk tele kacatokkal, porfogókkal, nincs telepakolva a ház mindennel, amit folyton takarítani kellene. Mindent lomtalanítottam már, ami felesleges és csak a helyet foglalta és nem használtuk vagy nem tetszett.
Én amúgy reggel szaladok végig a hàzon a gyerekkel (lassan 2, most élvezi, hogy mindenben segíthet), ilyenkor berakok 1 mosást, ki-bepakolom a mosogatógépet, elpakolok a konyha-nappaliban és felporszívózok, ez kb. 15-20 perc reggeli után.
2-3 naponta főzök, amíg előkészítem a dolgokat, felülhet mellém a pultra, itt sokszor hátráltat, de ráérek...
Ennyi a rutin, amúgy beosztom, tegnap pl. a szobájában raktunk rendet, nyilván jön utánam és közben játszunk, pakol, beszélek hozzá. Valamelyik nap lemostuk a beltéri ajtókat, székeket, asztalokat, ott volt közben körülöttem. Még az àgyat is együtt húzzuk át, ő fetreng, én meg csinálom.
Szóval, úgy csinálom a házimunkàt, hogy vele együtt, de ezek ilyen napi 1-2 órás dolgok, nem takarítok egész nap. Ha nyűgösebb napja van, akkor a főzést átrakom délutánra, mikor a férjem itthon van. Ami macerásabb, az a fürdőtakarítás, azt is délutánra hagyom, mert ott pillanatok alatt szétpakol.
Nyáron még pluszban jön ehhez a veteményes és a kert, azt mondjuk nehezebb volt megoldani tavaly, mert letépkedte, letaposta a dolgokat, úgyhogy nem is estem túlzásba vele.
Valójában időd lenne, hisz magad írod, hogy kedvetlenül nyomkodod a telefont, miközben lenne mit tenni.
Ez persze azért van, mert alapból motiválatlan vagy. A munkahelyi pörgős éned most is benned van, át lehet ültetni a mindennapokba.
De ha az ember lelkileg nincs topon, akkor az meglátszik a napirendjén.
Igen, szerintem ezen segítene, ha pszichológushoz fordulnál. Biztos a beszélgetések hatására jobban meg tudnád magadnak fogalmazni, mi az oka ennek a szétesettségnek.
Én ugy oldom meg hogy egyik nap kimosom a ruhakat es osszehajtogatom, masik nap osszetakaritok, utána nap főzök meg furdőszobat takaritok. Persze a főzeshez igazitom hogy éppen mit fogok csinálni.
Van egy 2,5 evesem és egy 3 hónaposom akivel mostanában mondjuk nem annyira könnyű de azzal nyugtatom magam hogy par honap es jobb lesz.
Én 2 gyerekkel vagyok itthon. A kicsi fél éves, a nagy most lett 3.
Nálunk reggeli, aztán szabad foglakozás. A kicsi megy a szőnyegre/etetőszékbe, a nagy meg játszani.
En minden nap főzök. Ez naggyon max 2 óra, amiből az effektív munka 10-20 perc.
Emellett minden napra van 1 takarítás. Egyik nap a fürdőt sikálom ki. Másnap a konyhát. Harmadnap a szobába törölgetek... be van osztva, fél óránál nem tart tovább semmi.
Én 3 naponta mosok, 4 emberre nem is Lehet sztem ritkábban. 1nao mosok, teregetek, 1 nap szárad (2 nap kell a lakásban nekik 🙄) 3 nap hajtogatok.
A mindennapi pedig a söprés, mosogatás, felmosás.
Ezekkel délre meg is vagyok.
Ebéd, aztán mennek aludni. Addig van fél óra énidőm.
Délutánra meg kindig találunk ki valamit, ne punnyadjak be itthon.
Vagy épp az udvaron ténykedünk, játszanak.
(Egyébként nem egy kicsi ház, 120m2)
Mi reggel 7kor kelünk, 7.50kor viszem oviba, es indulok dolgozni. 16 óráig dolgozok, mire hazaérek a férjem már hazahozta a gyereket az oviból.
Ilyenkor kb 2 naponta szoktunk főzni, sokszor a gyerek is segít, ott van velem. (4 éves lesz) Néha rendelünk is, szóval olykor csak 3-4 naponta kell főzni. Sok olyat főzök, ami több napra elég, vagy lehet fagyasztani is. Töltött káposzta, bolognai szósz, pörkölt stb mindig van a fagyóban, néha csak kikapom reggel ha húzós nap áll előttünk. Sok levest főzünk, mert az gyorsan megvan, és napokig jó. (Húsleves, borsóleves, gyümölcsleves, zöldségleves, frankfurti stb)
Mosni én majdnem minden nap szoktam, de azt bedobom este aztán lefekvés előtt kiteregetek gyorsan.
Néhány dologban a férjem is segít.
Péntek este szoktam alaposan takarítani, de alap dolgokat hétközben is megcsinálok, amikor meglátom. Nálunk mindenki, a gyerek is elpakol maga után. Ez az alapja szerintem, hogy a férj gyerek is pakoljon maga után, nyilván még kicsi nem, de 2-3 éves kortól már lehet erre szoktatni. Nekem ami nagy segítség volt az a Dyson porszívó, imádom hogy nem kell ki be dugdosni, minden nap végig tolom gyorsan hipp hopp és összeszed mindent is.
Nehéz amúgy nyilván :(
De sose fekszek le úgy hogy kupi van, minden nap meg kell csinálni nagyjából, mert ha tologatja az ember csak nehezebb.
Ez sosem lesz jobb, csak bele fogsz szokni. Később már rutinból fog menni - és valószínűleg lazítasz is majd az elvárásaidon, most még elég magasak valszeg. :D
Nekem 3 van, szerencsére már nem picik - de folyamatos, hogy mindig van a mosogatóban, mindig van a szennyestartóban, mindig van mit pakolni és takarítani. A kamasz lányom szobájáról - meg a fiúkéról ne is beszéljünk... :D
Szerintem idővel majd áthelyeződik Nálad is a fókusz, hogy mi az igazán fontos. :)
Én akkor adtam fel amikor újra várandós lettem. Borzalmasan viseltem. Örültem, hogy életben tartom az 1 éves gyereket és magamat. Persze a férjem próbált segíteni, de kb reggeltől estig dolgozott, sokszor hétvégên is. Úgyhogy fogadtam takarítónőt. Az elején heti 1x jött. Miután megszületett a kicsi és összeszedtem magam már csak 2 hetente jön és csinál egy nagytakarítást. A köztes időben meg próbálom nagyjából rendbentartani a lakást. Rendszerem nincs, amit éppen szükségesnek látok azt megcsinálom gyorsan (wc takarítás, gyors porszívózás, felmosás, konyha rendbentartása). A teregtés borított még ki amikor megszületett a pici. Végtelen időmet vette el, ezért vettünk egy szárítógépet, így csak a hajtogatas maradt.
Főznöm muszáj mert ételallergiásként nincs lehetőségem rendelni.
A munkámat én is szerettem listákkal és táblázatokkal rendszerezni. Borzasztó pedánsan csinaltam mindent, de itthon soha nem ment még a gyerekek előtt sem. Kifejezetten kipus voltam. Ezen a férjem és a gyerekek javítottak (meg a takarítónő). Ha egy nap kimarad a rendrakás akkor belefulladunk a játékokba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!