Temetés kérdés. Adnátok tanácsot?
Apósom tegnap halt meg. Mindenki totál kivan a családban, mert az öreg felakasztotta magát, anyósom meg a férjem találták meg:(:(:(
Igyekszem 2,5 éves lányomat óvni az egésztől, de óhatatlanul is hallja, érzi, látja, hogy valami van. Ma mondtam neki, hogy a papa elment a Menyországba. Nem tudom, mennyit fog fel belőle. Ti beszélnétek vele erről még? Hogyan?
A másik, hogy a temetésre nekem illene elmennem, de addig kivel lesz a gyerek? Anyukám biztos vigyázna rá, de lehet, hogy ő is részt akar venni a szertartáson. A gyereket semmiképp ne vigyem, ugye? A hab a tortán, hogy 28 hetes babás vagyok, még abban sem vagyok biztos, hogy én kibírok egy temetést. Elvileg nekem kéne a férjemben tartani a lelket, de nagyon nehéz. Akinek volt hasonló szörnyű tapasztalata, segítene egy két tanáccsal?
ami biztos: neked most FÉRJED mellett van a helyed, akinek az apja öngyilkos lett!!!!!
a temetést ki fogod bírni, majd leülsz, ha nem bírod tovább, és viszel magaddal vizet.
a baba szomszéddal, barátnővel, távolabbi rokonnal is maradhat, de a legegyszerűbb, ha megkérdezed anyukádat, hogy vigyáz-e rá, vagy mindenképpen el akar-e menni a temetésre.
ha anyukád elvállalja a gyerekfelügyeletet, akkor menj el a férjeddel.
ha lelkileg úgy érzed nem bírod, akkor maradj otthon.
Nálunk 3 hete halt meg nagymamám, van egy 11 hós és egy 28 hós kisfiunk. a nagyobbiknak próbáltam elmagyarázni, de nem értette nagyon szerintem.
részvétem....
Huh. Őszinte részvétem. Részem nem volt ilyenben (nálunk "csak" sikertelen öngyilkossági kísérlet volt a családban...)
Szerintem először azt beszéljétek meg a férjeddel, hogy Te részt veszel-e a temetésen, attól függően, hogy neki mi esne jól, illetve Te mit bírsz (gondolom első sorban lelkileg és nem fizikailag, bár 28 hónaposan már a pocak is nehéz).
Ha Te nem mész, akkor tiszta sor, hogy maradsz a kicsivel, ha meg úgy döntötök, hogy elkíséred a férjedet, akkor keress valakit, aki nem családtag, és rábízhatod a gyermeked. Két és fél évest semmiképp nem vinnék.
Épp nemrég voltam egy temetésen, ahol voltak kis gyerekek is, de ők hátul, a tömeg végén voltak, ahol már nem volt gond, ha hangoskodtak, viszont nálatok ennek nincs értelme, hiszen ha hátul lennél a kicsivel, akkor nem tudnál a férjed mellett lenni.
Persze ha anyukád bevállalja, az a legkézenfekvőbb mindenkinek.
Még egyszer részvétem az egész családnak, és remélem hogy az új pici lesz majd az új napsugár!
Szia!
Először is fogadd őszinte részvétemet!
Az én nagyobbik kisfiam, kiscsoportos volt, 3 és fél éves, mikor apukám meghalt. Mi is elmondtuk, hogy "Papa elment a Mennyországba", de nem nagyon fogta fel, nem is emlékszik nagyon apukámra. Nekem szerencsém volt, a temetés ideje alatt oviban volt, nem vittük a temetésre, viszont a kisebbik akkor volt 11 hónapos, ő a temetés alatt anyósommal az autóba ült, és igaz, hogy tél volt, de gy kicsit letekerte a kocsi abalakát, hogy valami hallatszódjon az autóba a szertartásból, így anyósom még ha így, a kicsivel az autóban, de ott volt a temetésen. Szerintem ez nálatok is jól kivitelezhető lenne, nem beszélve arról, ha a kicsi kérdezősködik, beszél, vagy épp aludni, játszani akar, senkit nem zavar vele, de ott lesz ő is és az anyukád is!
A történtekről meg próbáljatok ne a kicsi mellett, előtt, füle hallatára beszélni, még akkor is, ha nem nagyon érti.
Köszönöm, kedvesek vagytok!
Valóban le kell majd ülnöm és a férjemmel megbeszélni, igazatok van, mert most ő az első!
Annyira durva, mert fiút várok, és a nagypapa nevét fogja kapni, ezt már 2 hónapja eldöntöttük, és akkor erre ez történik... Tiszta rémálom! Köszi még egyszer az együttérzést, jól esett megosztani a dolgot!
Nos, amikor az én nagyapám meghalt, a gyerekem hasonló korú volt. Azt mondtam neki, hogy a dédi meghalt, mert már nagyon beteg volt, jobb így neki, most a Jóisten vigyáz rá.
Nem voltunk ott a temetésen, hanem utána mentünk ki - amikor már elmentek a gyászolók - és ő tett a sírra egy szál virágot.
Részvétem!
6 hónapos terhes voltam a fiammal, amikor nagypapám meghalt, ott voltam végig a temetésen és toron is. Amikor elfáradtam leültem, fizikai részét ki lehet bírni, lelkileg viselt meg nagyon. Kisfiam 14 hónapos volt, én meg szintén 6 hónapos terhes, amikor meghalt egyik közeli rokonunk. Fiam semmit nem fogott fel belőle, nem is akartam kivinni a temetésre.
Szerintem a férjed mellett a helyed, gyerkőcre meg vigyázzon anyukád, aki később is ki tud menni a temetőbe, nászasszonynak meg telefonon kifejezheti részvétét. Esetleg még testvéred, ha van, vagy valamilyen jó bartát-barátnő is vigyázhat rá.
szerintem ez így teljesen ok, mármint amit mondtál a kislánynak, nem kell túlragozni, érti ő és a részletek meg amúgy se valók egy ekkora gyereknek.....a fiam most kettő és nagyon messze van attól h pontosan értse ezeket a dolgokat! Én emlékszem h kb 4-5 évesen hogy kezeltem a halált: mondta anya én meg csak vállat vontam......nem értettem meg! Ha kérdezi, h hol van szerintem mutathatsz az égre és mondhatod, h egy felhőn csücsül és néz téged!
Temetésen nincs helye egy gyereknek, véleményem szerint még nagyobbnak se nagyon, addig amíg nem értik és az még jó pár év.
Hogy kell e neked ott lenned? hát azt mondják illik, de azért szerintem nagyon is fontos vagy most Te is! Próbálj meg elmenni, de ne erőltesd, Te tudod, h mennyit bírsz, hisz azzal senkinek nem segítesz, ha te leszel rosszul!
Részvétem, kegyetlen dolog a halál és még kegyetlenebb ha ilyen módon ér véget az élet!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!