Mennyire voltál kiskorodban válogatós? A szüleid megértették ezt, vagy rád kényszerítették az ételt? Miket nem ettél meg, és ez azóta változott-e?

Nem voltam válogatós, alig pár dolgot nem ettem meg, de otthon sosem kényszerítettek, csak az óvodában

Nem voltam válogatós, most is csak 1-2 dolog van, amit nem eszem meg, pl. kapros dolgok, vagy a mák. Emlékszem oviban egyszer megettem az alma csutkáját is, mert éhes voltam :D Mindig repetáztunk, és akkor olyan boldogok voltak az óvónéni meg a dadus. Mit ne mondjak, kövér is voltam, szerencsére azt már kinőttem.

Borzasztó válogatós voltam, az óvodában az óvónők mérgesek is voltak hogy nem akartam semmit sem megenni. Mondták hogy addig nem állhatok fel az asztaltól míg meg nem eszem az ételt. Ők jártak rosszabbul, mert nekem volt időm és türelmem kivárni, míg megunják hogy rám várnak az ebédlőben. Mindig az lett a vége hogy visszaküldtek játszani, és a kaját sem kellett a torkomon leerőltetnem :D

Hát, elég hullámzó volt. Kiskoromban nem szerettem a paradicsomot, még a koktélparadicsomot se, azóta megszerettem. Utáltam a májat, most is utálom minden formában. Volt egy nagyon válogatós korszakom, amit aztán kinőttem, és elkezdtem mindenfélét megenni, amit azelőtt nehezen. Anyukám megértette, jól kezelte a helyzetet, apukám nemigen, vele ritkábban voltam (elváltak), és egy-egy hétvége alatt nem tudott átnevelni (csak beszélt róla, hogy ha vele laknék, ha így, ha úgy...). Még mindig kiskorú vagyok (17), és elkezdtem saját magam megválogatni, mit eszek, mit főzök, próbálok egészségtudatos lenni, de pénz szűkében vagyunk, és nem mindig engedhetjük meg magunknak, hogy külön kajákon kísérletezzek, és ha elrontom, kuka. Nemrég vesztettük el anyukámat, most nagymamámmal élek, ő toleráns e tekintetben (is), nem erőltetett rám soha semmit (max. annyit kért, hogy legalább kóstoljam meg, ha nem ízlik, nem kell megenni). Apukámat más szellemiségben nevelték, és ő is hasonló elvek alapján tartotta volna jónak az én étkezési szokásaim formálását, de erről lecsúszott.