Mi az amit úgy gondoltok, hogy jobban csináltok gyereknevelés terén, mint az "átlag"?

A gyerek előtt nem telefonozom, mint rengeteg más szülő, hanem mindig rá figyelek, beszélgetek vele, ha vele vagyok.

Most 2 éves, neki eddig teljes képernyőtilalom van, a WHO ajánlása szerint, ebben én is hiszek.

Minden nap sokat mesélek, verseket, mondókákat mondok neki, szerintem sokkal több verset és éneket tud már, mint az átlagos, hasonló korú gyerekek.

Amit most írok, azzal remélem, az átlagnál nem vagyok jobb, de azoknál, amit itt olvasok időnként, mindenképp.

Szeretem a gyerekeimet. Nem kívánom, hogy inkább meg se születtek volna. A férjemmel együtt közösen azért vállaltuk őket, mert vágytunk rájuk, és nem azért, mert anyós rábeszélt, vagy meg mert a környezetünkben már mindenkinek volt, és nem akartunk kilógni. Tudjuk, hogy mi vagyunk értük a felelősek, és felmerülő problémákért nem a nagyszülőket, az óvodát vagy a gyerekek barátait hibáztatjuk.

Szeretek velük lenni, és nem azon jár folyamatosan az eszem, hogy hogyan szabadulhatnék meg tőlük minél előbb. Amikor nem dolgoztam, nem küldtem őket bölcsibe, és amikor megtehettem, nem mentek oviba a nyári szünetben (nyilván más volt a helyzet, amikor mindketten házon kívül dolgoztunk, és nem tudtuk máshogy megoldani).

Szerintem ez a lényeg, és nem más. Ha egy gyereket szeretnek, szívesen vannak vele, sokat beszélgetnek vele, annak már nyert ügye van. Minden más (képernyő, hány mondókát tud, kap-e csokit stb.) mellékes ebből a szempontból.

Ismétlem, remélem, ezzel nem lógunk ki az átlagból, de sajnos vannak ellenpéldák.

#33 megalájk.

Sokszor ledöbbenek, hogy a gyerekgyűlölők miket képesek leírni itt is meg a fácsén is. Szerintem ez valamiféle gyülekezőhelyük lehet.

Legyetek nagyon boldogok!