Miert lehet ilyen felenk a kislanyom?
3 eves a kislanyom es vmi elkepesztoen visszahuzodo, felenk minden olyan ember tarsasagaban aki nem en,az apja vagy a mamaja. Nem valaszol ha kerdezik, ra se mer nezni masokra, meg a gyerekekkel is idobe telik mig feloldodik. Nekem ugy tokeletes ahogy van csak aggodom mi lesz vele igy oviban. Pedig nem neveltuk burokban tok sokat talalkozunk gyerekes baratainkkal es szereti a kis pajtasait, de nagyon szorong a felnottek tarsasagaban.
Voltam vele felmeresen elvileg semmi baja nem autista v ilyesmi.
Hogyan segitsek neki? Akinel hasonlo volt feloldodott a gyerek kesobb?
Az én kislányom olyan, mint a 2es írja, hidd el ez nehezebb 😥
Ezt a könyvet próbáljátok, lehet segít.
Nem, nem fogja kinőni. Ezt onnan tudom, hogy ugyanilyen voltam, most pedig szociális szorongó vagyok. Nagyon nehéz gyermek éveim voltak emiatt.
Szülők, igen, baj van, tegyetek ellene! Tanítsátok bizalomra, bátorságra. Vigyétek szakemberhez is, aki segít neki megnyílni. Meg tegyetek alá az önbizalmának is.
De a szorongás gyerekként is rossz. És nem, nem biztos hogy kinövi. Az sem biztos, hogy elhagyja ezt az oviban.
Azért mondom, hogy még idejében neki kell állni fejleszteni a gyereket, támogatni, erősíteni az önbizalmát, stbstb.
Ne legyintsük le a szorongást. Sz4r dolog.
A férjem kisebbik fia ugyanilyen volt. Most 10 éves és még mindig ilyen. Most már megszólal, ha kérdezik, de tőmondatokban felel. Egyértelműen szorong egy csomó mindentől.
Amit itt sokan úgy aposztrofálnak, hogy kinövi, az csak annyi hogy érik annyit, hogy a kor előrehaladtával megtanulja, átlátja a társadalmi normákat és tud hozzá igazodni. De ez nem jelenti azt, hogy ne okoznának neki frusztációt bizonyos interakciók.
2-3 évesen igen, életkori sajátosság, hogy elsőre félénkebb a gyerek idegenek között. Viszont egy nem szorongó gyerek egy idő után feloldódik. Illetve azokkal a felnőttekkel, akikkel sokat találkozik (pl pajtijának a szülei) nincs is szükség ilyen körökre.
Ha az én gyerekem lenne és egyértelműen látnám, hogy nem lehet kioldani és idővel sem oldódik ki, akkor foglalkoznék a témával, akár pszichológus bevonásával.
Meggyőződésem, hogy szülőként az az egyik feladatom, hogy észrevegyem a gyerekem gyengeségeit és azok leküzdésében segítsem illetve olyan eszközöket adjak a kezében, amivel képes maga megküzdeni az ilyen helyzetekkel. Ha van egy probléma, ami komfortzónán kívüli a gyereknek, a legrosszabb, ha csak hagyjuk és azt gondoljuk, hogy majd az idő megoldja.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!