Vannak itt olyan szülők, akiknek a gyerekei (3 éves kor alatt) nagyon óvatosak voltak? Hogyan alakult ez a későbbiekben?

Én ilyen voltam gyerekkoromban: nem mertem felmászni a magas mászókákra, nem mertem csúszkálni a jégen, korcsolyát semmi pénzért nem vettem volna a lábamra, stb. amúgy tériszonyos vagyok. Felnőttkoromban is hasonló a helyzet, télen nagyon óvatosan járok, ha csúszik az út, és kerülök minden kicsit is extrém sportot, tevékenységet. Nem akarok elesni, nem akarom eltörni valamimet, úgyhogy óvatos vagyok.

Én is ilyen voltam kicsiként de 6 éves koromra kinőttem és bátrabb lettem

Az enyém viszonylag óvatos volt.2-2.5 évesen tudtam róla hogy megbízható és nem csinál semmi veszelyeset.Most 4 éves....mondjuk úgy hogy gyökeresen megváltozott, mintha kicserélték volna 😁

A kisfiam kb 2.5 éves koráig inkább csak tolta maga mellett a rollert, a kismotort. Csak a 4 kerekű járműveken érezte jól magát azokra rá is ült, ment velük. Aztán magam sem tudom miért, de kapott egy futobicajt, na azt kapásból megszerette, és azóta felül a motorra is, meg a rollert is rendeltetésszerűen használja. De óvatosnak még mindig nagyon óvatos, most lesz 4 éves.

Ha rohangálna ész nélkül akkor meg az lenne a baj. A temperamentum velünk született.

Az első fiam ilyen volt (illetve most is még). Nálunk kiderült, hogy idegrendszeri éretlenség okozza, jártunk fejlesztésekre is utána, de van benne egy nagy rész személyiség is (ezért nem múlt el). De nagyon sokat változott a fejlesztések hatására.

Bár még csak két éves a kisfiam, ő is ilyen ovatos pl. Csuszdazni nem mer, kismotorral is csak lassan totyog előre, későn is indult el, mert nem merte elengedni a kapaszkodót. Egyébként okos, es főleg a finom mozgásokban nagyon ügyes. Szerintem nem fog az alaptermeszete változni, én elég félénk vagyok, apukája ugyan extrovertaltabb, de sose próbálna ki semmilyen veszélyes sportot. Valószínűleg sose lesz egy versenymotoros vagy ejtőernyős, de ez nem is baj.

Szóval, ha valaki bánt másokat, megver, az egyenlő azzal, hogy életrevaló. Jelzem, az önbizalomhiányosak jellemvonása mások bántása, pont ezért mert ettől érzik valakiknek magukat.