Autista gyermekek szüleihez szónék: milyen az élet a gyermekekkel? Lelkileg, fizikailag mennyire megterhelő? Enyhébb, súlyosabb esetekben hogyan alakult a gyerekek élete a későbbiekben? Felnőttkent mire számíthatnak?

Én is kíváncsi vagyok, mi alapján gondolod autistának.

Egy ADHD-s gyerekem van, amit a mostani felfogás szerint több helyen már az autista spektrumon helyeznek el. Szerencsére enyhén érintett, de van néhány aspergerre utaló tünete is (ami szintén már nem létző dg, azt is autistának könyvelik).

Külön nem járunk fejlesztésre, jól kezelhető, oviban tündéri, odaadó óvónénije volt, most az iskolában pedig szintén egy tündért fogtunk ki, aki tud bánni vele és ki tudja belőle hozni a maxot.

Ami gond, az pl az evészavar. Nagyon kevés dolgot eszik meg, azt sem mindegy, hogy miből, mikor. A suliban pl eljutottunk odáig, hogy lényegében csak akkor hajlandó ebédelni/uzsonnázni, ha az osztályfőnöke van velük.

Finommotorikus problémái is vannak, ami pl abban nyilvánul meg, hogy képtelen felhúzni egyedül az olyan nadrágot, aminek gumis az alsó passzéja. Illetve az írásképe alapján talán diszgráfiás. Ha ez bebizonyosodik, akkor erre fogunk fejlesztést kapni.

Nem azért nincs testvére, mert ő "problémás" gyerek, hiszen nem az. Azt gondolom, hogy szigorúan táblázott és betartott napired mellett képes lesz boldogulni. Nyilván ha megtanulja ellenőrizni és megcsinálni. Jelenleg ha nem mondom, hogy öltözzön fel reggel, akkor nem teszi meg :D Magától eszébe sem jut, simán jön pizsamában cipőt húzni, hogy mehetünk a suliba.

Nekem a tesóm autista. Anyukam bevállalt meg egy gyereket, igy lett az öcsém.

Neki nehez volt abban az időben, mert mindenki mondta, hogy szellemi fogyatékos, stb de anyám nem állt meg, nem elégedett meg a diagnózissal. Így lett meg kb 10 év után a diagnozis, atipusos autizmus és aspergeres is.

Ne kérdezd mit takar, nem értek hozzá ilyen téren. Anyukam úszásra vitte, lovas terápiára, fejlesztesekre. Iskolát eleinte rendesben kezdte, aztan keresett olyat, ahol hozzá hasonlókkal is foglalkoznak. Most felnőtt már a hugom, van egy autifarm, ahol sajat lakresze van, es most par eve elindult egy program, amiben integraljak azokat az autistakat, akik kepesek dolgozni, tehat munkaja van, igaz csak 4 oraban, de elvezi, szereti. Hugom meg az enyhebb autista, habar elete vegeig szuksege lesz felugyeletre es gondozasra.

Anyukam vallalt testvert es teljesen egeszseges o is, ahogy en. Nem okozott problemat, mert szeeeti ocsemet a maga modjan, habar teny, hogy a hugom keptelen erzelmeket normalisan kifejezni.