Hogy értessem meg a ferjemmel? Vagy én gondolom tul?
Van egy 2 és fél éves fiunk. 90%ban velem van, férjem rengeteget dolgozik.
Ha megyünk boltba, meg van szabva, 1 dolgot vehet, semki több (általában egy dörmi, vagy csoki, vagy stb.
Ha férjem viszi, tuti egy zacskó edességet kap.
Ha jön valaki hozzánk, mindig hoznak valami apróságot a gyereknek. Egy kisautót, egy kistraktort, stb. Nem nagy ajándékok, pont az a 3ezer ft-os kategóriák kb. A gyerek max 1 hétig játszik vele, azf megy a többi közé. Férjem is minden szart megvesz neki, meg csak ki sem kell gobdolnia a gyereknek.
Multhéten férjem volt stihl boltba magának, de meglátott egy fükaszát, megvette a gyereknek karácsonyra. De mire hazaért meggondolta magát, adta is neki, mikor a telefonban megbeszéltük, ez nagy ajándék, eltesszük. Majd kap mást, ennyivel lerendezett engem.
Ha jön hozzánk valaki, fiam nár nem is köszön, az első kérdése, hogy "mit hoztál?".
Hiába mondom el mindenkinek, hogy ne, férjem mindig jön azzal, hogy de semmi baja nem lesz a gyereknek, érzi legalább, hogy szeretik. (Hát köszi, nekem nem ajándék a szeretés, hanem ha pl foglalkoznak velem).
Ma elvoltunk, kapott 3 cipőt a gyerek, 30ezret ráköltöttem (bem sajnalom, félreértés se legyen, van miből, csak erzékeltetem a nagyságát). Erre kicsapta a hisztit, mert neki 10ezerét kellett volna valami autó amit a kirakatba látott.
Ezt elmeséltem az apjának, ebből az lett, most hogy hazaért, hozta neki az autót 🙄
Férjemék gyerekként szegények voltak. Nem volt játéka. Az anyja verte, apja alkoholista volt. Semmi szeretetet nem kapott.
Most eléggé felvitte az isten a dolgunkat hál isten, nem kell számolgatni, mit veszünk meg. Így most amit csak lehet, meg akar adni a fiának, ne olyan gyerekkota legyen, mint neki volt. Ezt értem is.
De szerintem ez már a ló túloldala. Ezzel csak egy elkényeztetett gyereket csinál belőle, aki az apjától bármit megkap, az én nevelésem (mert ugye én vagyok vele jócskán) meg semminek van nézve kb
Ezen kívül amúgy az élet minden területén egyezik a véleményünk, mindent meg tudunk beszélni. De ebben a témában egyszerűen nem enged
Sehogy. A férjed a gyereketeken akarja bepótolni azt, ami anno az ő életéből kimaradt.
Amúgy te se vagy piskóta ebből a szempontból, mert egy 2,5 évesnek nincs szüksége egyszerre 3 pár darabonkent 10ezres cipőre.
2!
Igen, olyan amit a 3# belinkelt :)
1!
De, ha hiszed ha nem, kell a 3 pár cipő. 1 elmenni, 2 itthonra felváltva. Vizesl lesz, koszos lesz stb...
És mivel van egy bokasüllyedése, nem vehetem meg neki az 5ezer ft-os kínait...
Nem tudod sehogy megértetni. Tapasztalat. Nekem nem a férjem, hanem a nagyszülők csinálják ezt, mindkét oldalról. Mikor mi voltunk gyerekek, sokkal rosszabbul álltak anyagilag, most van pénzük,és élvezik, hogy minden szart megvehetnek az unokáknak. De amit te is mondasz, ilyen 1000 forintos kisautó, vagy karkötő, vagy jégvarázs figura meg ilyesmi, ami 5 percig érdekes, aztán landol a többi közt, én meg nem győzöm kerülgetni a kacatokat. 6 éves múlt a nagyobbik gyerek, 6 éve könyörgünk, hogy NE hozzanak mindig valamit, vagy ne meglepetéssel várják már őket, ha mi megyünk, de képtelenek megállni.
És igen, a gyerek első kérdése oviból hazaérkezve, hogy van-e meglepetés, ha valamelyik nagyszülő jön, vagy megyünk mi hozzé, van-e meglepetés. Borzasztóan idegesít, mert mi meg próbálnánk mértéket tartani, de esélyünk sincs.
7!
Udvar?! Gondolom nem a nappaliban sarazza össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!