Mit tegyek, ha fiam az igérete ellenére nem foglalkozik a kutyával?
11éves a gyerek, és már régóta könyörög egy kutyusért. Egy aprócska 2 szobás lakásban élünk hárman, ami alig 60négyzetméter. A férjem nagyon ellenezte a kutyát a szükös hely miatt, és mivel mindketten dolgozunk, nem is van időnk/energiánk foglalkozni vele. Persze a gyerek mindent megigért, hogy majd ő gondját viseli, törődik majd vele és rendszeresen leviszi.
Végül belementünk és már harmadik hete velünk él egy kistermetü máltai bichon. Természetesen előtte elbeszélgettünk a gyerekkel, hogy ez mekkora felelősségel jár, és élete végéig törődnie kell majd vele. Eddig minden nap kapott 300 forint zsebpénzt, amit arra költhetett amire akart: játék, benzin a kismotorjába, tavaly hoverboardot vett magának stb. Most megemeltük napi 400 forintra, de azzal a feltétellel, hogy ezentúl neki kell a kutyára költenie.
Kb. a harmadik napig tartott a varázs, addig valóban lelkiismeretesen foglalkozott vele, rendszeresen levitte, és ha bepiszkolt akkor szépen feltakaritotta. A következő délután arra értünk haza a férjemmel, hogy már a bejárati ajtó előtt büzlött a lakás, miközben gyerek a számitógépen játszott. 4helyre is odapiszkolt, mert egész nap nem vitte le egyáltalán, sem iskola előtt, sem utánna. A férjem nagyon dühös lett, feltakaritatta vele az egész lakást, és megvont egy heti zsebpénzt. Egy hétig úgy tünt, hogy tanult belőle, aztán ismét napról-napra kezdte elhanyagolni, mignem ismét zsebpénz nélkül maradt. Már nem volt pénze a motorozáshoz, és anyámnak kezdett sopánkodni, aki végül adott neki 10 ezer forintot.
Erre a férjem a kismotort vette el tőle, és megkérte édesanyámat, hogy ne pénzelje a gyereket, mert oka van annak, hogy megvontunk tőle.
Ultimátumot adtunk neki, hogy a jövöben vagy gondját viseli a kutyusnak, vagy elvisszük. Ismét mindent megigért, de alig néhány napig tartott a szorgalma, mignem végül már ő mondta, hogy inkább vigyük el a kutyát édesanyámhoz, mert ott lenne kert és sokkal boldogabb lenne a kutya.
Persze ez burkoltan azt jelenti, hogy szabaduljunk meg tőle, mert túl nagy teher számára az a napi néhány perc séta.
29-es vagyok
Elnézést, előbb válaszoltam minthogy elolvastam volna a kérdést, úgyhogy a válaszom irreleváns, nem a kérdésre válaszoltam, bocsánat.
Atya ég! Egy bichon tartása zsebpénzből? Nyíratni, állatorvos, kaja, egyebek...
Most meg szegény nagyi küzdhet vele. Pont egy olyan kutya, amelyik törődést igényel.
Azt írta, hogy "ezentúl neki kell a kutyára költenie"
Nem azt, hogy neki IS!
Az írás alapján a szülők nem költenek a kutyára, gondolom havi 3000ért tippeltek valami olcsóbb tápot, hogy a gyerek érezze a felelősséget, milyen rossz, hogy az állat pénzbe is kerül. Azért, ha megsérül csak kifizették volna(gondolom), szerintem kozmetikusra nem is számoltak, az vidéken hatalmas luxus, csak fésülgetik és otthon mosdatják az állatot vagy megnyírják ők, ha úgy van.
A vidékiek nagy részének eleve nem is szabadna állatot tartania..
A lányom egy vizslát kapott a szülinapjára azzal a kikötéssel, hogy eteti és gondoskodik róla. Kicsinek is gondoskodott róla és most is. Nálunk a kertben van.
Mondjuk kutyát amúgyse tartanék a lakásba ha kicsi ha nagy. Ha nem vagy otthon nem érsz haza időben akkor bekakil vagy pisil. Vagy szétrágja a székeket, bútorokat.Hiába van a pelenka az is marha büdös tud lenni. Főleg akkor hülyeség ha ti is dolgoztok. Reggel elmentek délután jöttök jóhogy a kutya odapiszkít..
A gyereked meg lusta. Ezen hiába akadsz ki! Neked is átkellett volna gondolnod miellőtt megveszed neki.
A gyerekek mindenért lelkesednek ideig óráig.
"A vidékiek nagy részének eleve nem is szabadna állatot tartania.."
Így van! Sertéstelepet a Deák térre!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!