Meg fogja kedvelni a tesót? Rá se néz...
Augusztusban szültem a kisebbik fiamat. A nagyobbik fiam most lesz 5 éves.
Nem igazán érdekli a tesó, nem is szereti. Mikor hazahoztuk a kórházból, kérte, hogy vigyük vissza. Ha szoptatok, akkor mindig odajön, hisztizik, apukának kell lefoglalnia. A tesóra ezt leszámítva rá se akar nagyon nézni. Ha szóba kerül, akkor elkezd üvölteni.
Mikor a kicsi alszik, folyton játszok vele, összebújunk. Ha hozunk haza valami finomságot, akkor mindig mondjuk neki, hogy látod, te már kaphatsz ilyet, mert nagyfiú vagy, a tesónak még nem szabad. Illetve próbáljuk hasonló szövegekkel megtörni, de nem megy. Tudomást nem akar venni róla.
Hát nem tudom 1es az én fiam is ovis volt mégsem csinált ilyeneket. Ha nem is a hugaval babazott, de a saját babajaval nekiállt babazni. Pl amíg szoptattam leült mellém a plussel és ő is úgy csinált mint aki szoptat, stb.
Kérdező sztem próbálj segítséget kérni szakembertől, mert sok ismerősnek volt ezzel gond a családjában és még szerintem jó időben vagytok.
Egyes szerintem olyanok altal lett lepontozva, akiknek meg csak gyerekuk sincs.
En is öt évesen “kaptam” kistesot, utaltam mint a xart, egeszen addig amig ovis koru nem lett. Azota legjobb tesok vagyunk.
Előfordul. Es nem kell eroltetni ezt a kulonbseg tetelt sem, mert nem azt latja belole amit ti. Olyan feltekenyseghez vezethet, mint anno egyik ismerosomnel, hogy a mar nem szopizo 3 evest is mellre kellett rakni, addig orditott az anyjanak.
A nagyobbik fiam lassan 5 éves, a kicsi fél.
Amikor hazajöttünk, a nagy kint maradt a konyhába, nem akart bejönni hozzánk. 2 hétig kiment a szobából ha sírt a kicsi, később már csak a fülét fogta be és csúnyán nézett, hogy “nem hiszi el hogy már megint”.
Jelentem elmúlt fél év és azt hiszem ennek vége. Ha szerencsés vagy, nálatok is hamar rendeződik.
A nagyobbik fiam nagyon érzékeny, még egy Disney mesét sem tud végig nézni sírás nélkül (nem is erőltetjük ezeket a meséket). Gondolom emiatt volt neki nehéz a váltás, bár az elejétől kezdve tudta, hogy érkezni fog a tesó. Idővel fogadta el, hogy bizony ő nem megy sehova, velünk marad. Most így fél év után már oda megy hozzá, sőt hozzá is ér ha olyan kedve van. Mutat neki játékokat és élvezi ha nevet rajta.
Én drukkolok, hogy nálatok is pár hónap legyen ez az átállási helyzet!!!! Kitartást! A fő, hogy ne erőltess semmit, ne kérd segítségre mert ez mind ahhoz vezet hogy jobban ellenkezni fog. Majd ha ő szeretne valamit, legyen az egy apróság, hogy mit tudom én leesik a cumija és magától felveszi, majd azt kell értékelni és megerősíteni, hogy ez kedves dolog volt. Mi így csináltuk.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!