Kisgyerekek mellett milyen az élet? Jut idő magatokra?

Csodálatos. 🥰 Külső segítségünk nincs, csak a férjem, ő viszont a szoptatáson kívül bármit megcsinál. A legnagyobb 5 éves, a legkisebb 1, köztük vannak ketten. 😄 Nem apróztuk el a dolgot. Azt hozzá kell tennem, hogy elképesztően szerencsések vagyunk, mert mindannyian szuper alvók, így bőven jut idő magunkra és egymásra is.

Meg lehet kövezni, le lehet pontozni, de nekem nem volt jó ez a másfél év. Kiégtem benne. Nekem sokkal több igényem lenne magamra, feltöltődésre (nekem volt egy olyan hobbim, amit per pillanat nagyon nehezen tudok csinálni, és ez fáj) de nincs rá lehetőség a lányom mellett. Segítségünk elvétve van. Azt látom, hogy azok élik meg jól, akiknek nem volt olyan élete amit gyerek mellett nehéz továbbcsinálni. Majd 3-4 évesen, amikor oviba megy, már biztos könnyebb lesz. Igazából már most is könnyebb mint 1 éve. De segítség nélkül piszok nehéz. Az első évben nem aludtam 4 óránál többet egyhuzamban. Átaludt éjszakánk még most sincs nagyon, de most már csak kétszer kel átlagosan. Egyébként ezen a faktoron sok múlik. Lehet jobban élném meg ha kipihentebb lennék...

A11”es miért lett lepontozva? Írt egy normális választ.

Én úgy gondolom, nem az időhiány a nehéz, vagy a segítség hiánya, hanem hogy nem lehet már az ember önmaga. Nem beszélgethet a férjével egy jót, mikor valami random felmerül, mert a kétéves közbehisztizik, nem nézhet este meg egy filmet, mert a kétéves nem tud 11-12 előtt elaludni. Sajnos azvén lányom ilyen. A fiam nem ilyen volt. Nem lehet a nyaralás alatt a vacsoránál meginni jólesően egy korsó sört, mert felváltva kell a gyerekkel rohangálni. Nem tudok úgy kiteregetni, wc-re menni, bármit, akár enni, hogy fél szemmel, fél aggyal ne a gyereket figyeljem, vagy az épp aktuális nyűgjével veszekedjek, ne vidd el a ruhát, hadd teregessem ki stb., ha fogat mosok, neki is azt kell. Persze egy fogmosás csak egy fogmosás, de mikor jön a gyerek, hogy akkor ő is, miután már az apjával fogat mosott, és tudod, hogy csak azért akarja, mert jóízű a fogkrém, és marhára nincs kedved már vitatkozni vele, inkább beletörődve, fogmosást félbehagyva odaadod neki a fogkefét. Ezek mind persze semmik, de nap végére, a gyed végére összeadódik ez a sok mikrostressz. Vagyis nem az időhiány rossz, hanem hogy, és ez persze a gyerek habitusától is függ, az életed alá kell rendelni a gyereknek. Megmondom őszintén, én nem tudom. Engem kiborít, hogy nem tudok egy jót beszélgetni a férjemmel, amikor lehet. Hogy nem tudok telefonálni, mert a gyerek csinálja mellettem a fesztivált. Ja, persze, jöhetnek a bezzeganyukák, akkor miért vállaltam gyereket blabla, de azt hiszem, rajtam kívül még sok anya van így ezzel. És ezért nehéz, önfeláldozni kell, félretenni kell, alázat kell és beletörődés. Következetesség fáradhatatlanul. Valljuk be, erre kevesen vagyunk képesek.