Anyukák, akik nem vezettek, de a párotok igen, ő elvisz benneteket, ha lennétek valahova vagy azt mondja, hogy ott a busz, vonat?

Hármas válaszoló vagyok.

Pl azért vitt el orvoshoz, mert így is úgy is addig vigyázni kellett volna a babánkra, én oda magammal nem tudtam vinni, ugyanakkor szoptatom, így jobbnak láttuk, hogy elmegyünk együtt, a kocsiban megetetem, amíg dokinál vagyok, addig meg sétál vele.

Teljesen természetes és magától értetődő, hogy elvisz. Pedig mi ráadásul Budapest belvárosában vagyunk, a tömegközlekedés is mindig opció, mégis amikor azzal akartam menni sokszor, ő szólt rám, hogy eszembe ne jusson, elvisz kocsival. Persze ha megteheti. Amúgy én is tudok vezetni, szoktam is, de valahogy neki az a természetes, hogy velem jön, így hát már nekem is az. Babával, vagy ha rá tudjuk bízni a nagyira, akkor baba nélkül.

Nem azért, mert bárki is azt gondolná kettőnk közül, hogy nem vagyok rá képes (lol), hanem azért, mert neki természetes, hogy segít és könnyebbé teszi az életem. Meg addig is együtt vagyunk. Ha a dugóban ülünk ketten, még mindig sokkal jobb, mint egyedül maradni itthon :D A tömegközlekedésen cipekedésnél meg minden jobb.

Terhes vagyok, tudok vezetni, de tegnap mégis elvitt a férjem a Lidl-be, hogy vegyek egy kis péksütit vacsorára magamnak.

Mert nagyon jófej és gondoskodó.

Van jogsim, de nem vezetek. (Amikor szereztem, nem volt autó amin gyakorolhattam volna, tehát rutinom nincs, én csak oktató mellett vezettem. 10 évvel később meg már teljesen elfelejtettem, nem merném elkezdeni. Majd talán egyszer ráveszem magam, veszek néhány plusz órát.)

Férjem intézi a bevásárlást, beszerzéseket, hogy ne nekem kelljen cipekedni, meg kínlódni babakocsival. Amikor éppen ráér, akkor orvoshoz is elvisz minket, pedig az megoldható sétával, meg is oldom, ha kell. De ha úgy jön ki, miért ne vihetne el?