Egy anya helyesen cselekszik ilyenkor?

A helyzet a következő:

Egy anyának 2 fia van (6-8 évesek), nem él együtt a gyerekek apjával. A gyerekek az apjuk gyámja alatt vannak ideiglenesen, de megbeszélés szerint a nyári szünetre az anyánál vannak a gyerekek. (Hogy miért az apjuknál vannak, az lényegtelen, nem ide tartozik)

Az anya 10 órákat dolgozik. Nem régen úgy alakult, hogy dupla szabadnapot kapott hétvégén. Kérdezgettem, hogy mi a terve hétvégére, és meséli, hogy a gyerekeket el viszi hétvégére az apjukhoz, mert ő fáradt, meg egy "péntek esti buliba" is hivatalos.

Bár nem vagyok családtag, csak barát, mégis ennek hallatán rosszul éreztem magam. Nem vagyok anya, de ha az lennék, én inkább örülnék annak, hogy itt vannak a gyerekek és jól érzik magukat nálam. A fáradságot is megértem, de ezek a gyerekek már nem kicsik, simán lehet mellettük pihenni. El lehet nekik mondani, hogy "anya most fáradt, játszatok szépen". Néha az anyjuk elhozza hozzám a gyerekeket, hogy vigyázzak rájuk. Bármilyen házi munkát meg bírok mellettük csinálni, amikor látom hogy bele merültek valami játékba, még olvasni is szoktam, közben fél szemmel figyelek rájuk, de elvannak, jó gyerekek.

Eddig szabadnapjain gyakran nyaggatott az anyuka, hogy menjünk el valahova, vagy menjek el hozzá vagy ő jönne hozzám, ő unatkozik. De ha most is ilyennel jön ahelyett, hogy a gyerekekkel szervezne közös programot, én félek, hogy túl őszinte leszek és megbántom...