Miert hazudik, vagy minden kisgyerek hajlamos ra?

4 éves volt a fiam amikor szintén ilyeneket kitalált. Eleinte engem is aggasztott és hirtelen nem tudtam hogy reagáljam le,mert nagy meggyőződéssel adta elő a hihetetlen történeteit. Csináljak úgy mint aki elhiszi és hagyjam mesélni vagy toljam le a hazudozásért,hogy megtanulja nem helyes. A kutya vette ki a táskámból a kulcsom és eldugta,a kutya firkálta össze a falat. Az óvónő felgyújtotta az óvodát és az ablakon menekültek. A medencébe cápa van,ő látta ezért nem megy bele és hasonló sztorik. Én végülis elmondtam őszintén neki,hogy engem ne zsibbasszon mert nem hiszem el. Az apja meg végig hallgatta a meséit és még bele is kérdezett,hogy igen? És ki tudott mindenkit menteni az óvónő a tűzből? Nem sérült meg senki? Stb.🙈

Végülis valóban kinőtte,már nem hablatyol,7éves de már egy ideje nem volt ilyen. Szóval ez tényleg életkori dolog.

Szerintetek mi ilyenkor a jó szülői reakció? Kiváncsi vagyok ti hogy kezelitek ezt?

Én azt olvastam, hogy úgy kell visszakérdezni, mintha mesét mondana és érdekelne egy részlet, és nem arra törekedni, hogy kimondassuk vele, hogy "hazudik".

De nekem még csak kezdi ezt a 2 éves, bejön és elmagyarázza hogy mekkorát esett, miközben nem, vagy olyan dolgot mesél el, ami tök maskor történt.

Nekem öt éves volt amikor terhes voltam a tesóval. Nagyon rossz napom volt, olyan sírós aznap. Hívott anyám én meg nem vettem fel mert nem volt kedvem. Erre felvette a gyerek és utóbb kiderült amikor anyám rohant át hozzánk, hogy azt mondta neki, hogy anya sír mert megverte apa. 😂 Azóta tudják, hogy élénk a fantáziája.

Én a Gyed előtt oviban dajkaként dolgoztam. Hát ott is voltak dolgok. Volt aki azt mondta, hogy éheztetil otthom csak hogy több ebédet kapjon. 🙂