A gyerekem rossz vagy én vagyok rossz anya?

Nekem - ne haragudj meg - az írásod alapján Te magad sem tűnsz nagyon összetett, rendszerezett embernek. Ami nem baj, csak ha a fiad örökölte ezt a kis kaotikus tulajdonságot, akkor esetleg eleve nehezebb lehet kezelned. Lehet, hogy Te magad is pont ilyen nehezebben kezelhető, érzékenyebb gyerek voltál.

Bármi is a fiad baja, szerintem rendszerességgel és következetességgel sokat nem hibázhatsz.

Másokat nem érdemes nézegetni, hogy nekik mennyivel jobb, vagy azon gondolkodni, hogy testvérrel mennyivel könnyebb (szerintem nem lenne az).

Hordd el fejlesztésre, vedd fel a kapcsolatot a gyógypedagógussal, kérdezd meg, mit gyakoroljatok otthon!

"oviba heti 3 fejlesztést ajánlanak,dehát itt csak ennyit kap.ez ellen nem tudnak tenni"

Neked kell tenni, ha ők nem tudnak. Elhordani oda, ahol megkapja. Magánba ha nincs más.

"elcserélném egy hétig :p hogy megnézzem megjavulna- e a gyerek,"

Nem, nem javulna meg, de neked nem is "normális" fejlődésű gyerekek szüleire kellene mutogatnod, hanem a saját gyerekedre koncentrálj!

SNI-s gyerekek szüleinek ezrei küzdenek hasonlóval és sokkal súlyosabb gondokkal nap mint nap.

Őket tekintsd példának.

Kétségbeesett egy írás az szent,és sajnálom.

Azonban a 13assal értek egyet. Még olvasva is egy "elhadart",panaszkodós ömlengés az amit írtál. Csak az jön le hogy ez neked sok,és nagyon kellemetlen,és hogy bánod hogy neked nem "normális" a gyerkőc.

Semmi határozottságot nem vélek felfedezni az írásodban.

Szerintem azert ir a kerdezo osszeszedetlenul mert faradt. Ami nem azt jelenti hogy O maga ilyen mindig, csak lemerultek az elemei. Valoszinuleg mar ki van mindene a gyerekkel es azert irt ide hogy lelket ontsunk bele.

En nagyon aterzem, igaz nekem 4 hos meg csak a gyerek es egyelore nem tunik tobbemberesnek de egyreszt ki tudja milyen lesz masreszt igy is marha faraszto es eltudom kepzelni a helyzeted. Tesot en semmikepp nem vallalnek egy snis melle. (Normal melle se mondjuk) de a lenyeg hogy azert sose vallalnek hogy legyen testvere hanem mert en akarom. Kitartast tudok csak kivanni es fb csoportok felkereseset nem feltetlenul azert hogy te feltegyel kerdeseket hanem hogy lasd masok is kuzdenek ezzel es nem veled van baj. Sok ilyen beszamolot/elmenyt olvastam az utobbi honapokban es latom hogy ez teljesen lutri mit dob a gep ugyhogy ne emeszd magad. Azt szoktak mondani hogy mindenki olyan gyereket kap amit elbir, te tobbet birsz.

Egyáltalán nem kellene szekálni, megerősítésre vágyik, hogy nem rossz szülő, és nem az! Kétségbeesett, mert folyamatosan támadják, nem tudna jobb lesz e, mikor, mitől, illetve a rendszerbe bekerülve annyi a félrevezető téves infó, féligazság, és mindenki nagyon biztos a dolgában, utasítgatják és letorkolják az anyákat.. Egyszerűen nagyon nehéz, pláne ha ilyen megfoghatatlan betegsége van a gyereknek, nem mondjuk down vagy valami látványos egyértelmű probléma..

Nincs útmutató, minden szülőnek magának kell kitaposnia az utat és a lehetőséget, megismerni és érvényesíteni a gyereke lehetőségeit, jogait..

Nincs egy fix oldal, ahol lépésről lépésre le van írva az egész.(lehet majd csinálok) Szülők közt szàjról szájra terjednek a dolgok, módszerek, fejlesztési és iskoláztatási lehetőségek, támogatások, ès nagyrésze féligazság.

Mellesleg ekkora útvesztőben ilyen fokú terhelés mellett, melyet egy nehéz gyerek jelent sokan nagyon durván kikészülnek, erőszakosan, vagy passzívagresszívek, vagy depisek lesznek, a kérdező csak simán kétségbeesett és megerősítésre, útmutatásra vágyik, amit teljesen normális, hogy kapni szeretne..

17, nekem meg sajnos pont olyannak tűnik a kérdező, mint amilyen szülők miatt nézik le a többi SNI-s gyereket és szülőt.

Takarózik a gyerek kódjával, kifogásnak használja, mutogat a többi szülőre és gyerekre, de a sajátjáért semmit se tesz ("fejlesztik az oviban" - és kész),

még megérteni se hajlandó,

csak magát tekinti áldozatnak.

Az ilyenek miatt hiszik az SNI-seket neveletlennek, javíthatatlannak és emiatt bélyeg mindenhol.

18as, honnan tudná? Nekem sem mondta senki a szakszolgálatnál, hogy mire mit ajánlanak, milyen lehetőségek vannak, hogy léteznek ilyenek magánban is, ráadásul falun lakik, én meg fővárosiban voltam, és még ott se..

Annyira rossz az egész rendszer információáramlása, ráadásul a fejlesztéseken se avattak be semmibe, nekem kellett kitaposni, hogy legyen fogadóóra, beülhessek megnézni, mondják el mit tudok otthon tenni.. Akkor is kaptam olyanokat szakembertől, hogy "nem jók az előre gyártott dolgok, eszközök, az a jó, ha anyuka tésztát fűz a gyerekkel madzagra otthon"..

A viselkedése teljesen normális, mindenki kioktatja(a sok inkompetens), lekezeli, folyamatos piszkálás hogy elrontod a számodra legfontosabb dolgot, amit kezdetektől igyekszel remekül csinálni, hát aki ezt még nem élte át, hogy évekig negatívat kap, az nem értheti, mennyire kétségbeejti az embert, elveszi az önbizalmát.

Amúgy is azt írja, nincs gond, csak beszédelmaradás, honnan tudjuk, mit mond a szakszolgálat hatalmas 20 perces szobai "vizsgálata"? Honnan tudja, hogy a gyereke viselkedése nem tőle olyan, hanem mástól? Soha senki nem mondhatta neki, most is a beszéd a "fő gond", holott érzi ő, hogy a viselkedés is más.. Első gyerekesnél nekem is jött az ellenszél ezerrel, védőnő, doki, rokonok, barátok mind egyhuzamban mondták, hogy minden az én hibám, a gyerek miattam ilyen, nincs is nagy baj a viselkedésével, hogy nem eszik, hogy nem hallgat rám, kit érdekel élettani dolog, bármi lehet, pedig már az elejétől egyszerűen túl nehéz volt, de csak az én képességeimet becsülték alá, mert nem éltek benne..

Minden nehezebb gyerekkel rendelkezőnek(akinek a gyerekén kívülről semmi sem látszik) sosem hisznek, és ha valóban első gyerek, nem is biztos, hogy felismeri a problémát, csak kételkedni kezd magában.

Nem az ilyen hozzáállás miatt néznek le minket, a te hozzáállásod káros 18as(meg aki mellette érvelt), aki azt hiszi, hogy egy eltérő fejlődésű gyereket nevelve hatalmas ellenszélben nem szabad kétségbe esni, kételkedni és megijedni, hogy talán rosszul csinálod, és nem szabad irigykedni az egészséges gyereket nevelő magas lóról beszélő könnyen nevelő szülőkre.. Nekik kellene elgondolkozni, pont ahogy a kérdező írja, hogy vegyenek vissza, nem miattunk ilyen a gyerek, és ők talán nem is bírnák olyan jól, mint ahogy mi bírjuk ezt a fene nagy bizonytalanságot, hogy nem tudjuk mi lesz.

Nem támadni kellene, hanem segíteni, mert igenis ez egy nagyon megterhelő helyzet lelkileg, az információk kétesek és nehezen elérhetőek, az ellenszél pedig hatalmas.

Pláne falun, ahol még ezerszer jobban le vannak maradva mindennel, mint a fővárosban és a lehetőség is kevesebb, nem csak az információ..

19:

16 vagyok. Egy blogban megirhatnad ilyenkor mi a teendo hova erdemes menni stb biztos elolvasnam attol fuggetlenul milyen lesz a lanyom.

Egyebkent arra nem gondoltak az ujjal mutogatok hogy esetleg valakinek nincs penze a magan utra? Gondolom ezekert a fejlesztesekert szep kis osszegeket elkernek.