Szerintetek kellene a kislányomnak egy kivizsgálás?

18-as, mintha apai nagyanyámat írtad volna le. Ő is elkezdte mindig, hgoy "Ami a tányéron van, meg kell enni! Addig nem állsz fel!"

Én sem voltam olyan jó evő (ellentétben öcsémmel, aki viszont igen), gyerekként nem sokat ettem, de sosem voltam éhes. És anyumék sem tukmáltak, csak öreganyám. Mondjuk ő nem is tudott főzni, ellentétben anyummal, aki elmehetne mesterszakácsnak. De ő sosem tömött, hagyta, hadd egyek, amennyi jólesik. Ha az csak öt falat rántott hús volt, akkor annyi volt. Köszönöm, jól vagyok, jelenleg 167 centi vagyok és a súlyom is megfelelő a magasságomhoz képest. Sosem voltam kövér, de nem is voltam soha sovány.

Az emberi szervezet amúgy csodálatos dolog. Pontosan tudja, hogy mennyi tápanyagra van szüksége.

"Az emberi szervezet amúgy csodálatos dolog. Pontosan tudja, hogy mennyi tápanyagra van szüksége."

Semennyire? :)

Most lányom épp a semennyi mellett döntött a reggeli kapcsán. Egy falat se ment le.

Anyukád meddig nem aggódott volna, ha az 5 falatok helyett (5 falat lakoma!) minden étkezést visszautasítottál volna?

Nem tömtem meg.

Őőő... itt a baj az, hogy ő nem eszik az neki egy válaszreakció valamire- mondjuk kicsit sokat van elővéve a téma, hogy mennyit ezsik, mit eszik, hogyan eszi?- netán ülsz mellette mikor eszik, de te nem eszel, csak mondogatod neki, hogy ezt is azt is egye még meg?

Gyerekek akkor csinálják ezt, mikor anyuka/apuka túltolja az egész kaja mizériát. A gyerek pedig befeszül, hogy jajj már megint én vagyok a téma, jajj már megint a kaja a téma.

Ha ti asztalhoz ülnétek és jóízűen falatoznátok mondanátok fennhangon, hogy melyik étel milyen finim, miközben azért persze lenne neki is kint tányér de úgy csinálsz, mintha észre sem vennéd, hogy ott lenne ő is, netán ünnepi asztalt terítenél pl. gyertya stb, ami különleges a többihez képest. Érted mire akarom kifuttatni a dolgot- hogy magától jöjjön oda enni és kérjen enni- azért mert insprilája, hogy ti milyen finomat esztek.

Ez segíthet.