Szólnom kellettl volna ebben az esetben a játszón?
Vittünk ki játékokat, csak a mijeink voltak kint, de játszón a gyerekem arra tanítom, hogy ossza meg a dolgait, amit nem akar, azt nem visszük ki.
Volt lent egy barátnője, játszottak egyet a labdánkkal úgy, hogy először a lányé volt a főszerep, majd megbeszélték, hogy cserélnek. Nevettek, amikor cserélni kellett, akkor szépen cseréltek is, de mielőtt nekikezdtek volna, jött egy fiatalabb kislány, akinek kellett a labda és nyújtotta a kezét. Lányom barátnője a lányom labdáját kölcsönadta, otthagyva a gyerekem, és elkezdett labdázni, szórakoztatni a kicsit. A kisebb gyerekék nem tudták, hogy miénk a labda, megköszönték a barátnőnek, hogy milyen nagylelkű és kedves, mire az én gyerekem elkezdett kiabálni, hogy úgy volt ők játszanak és miért adja oda a labdát, az kell nekik. A barátnő oddébbment labdázni a kicsivel, mindenki csúnyán nézett rá, hogy mit kiabál és sajnálja a labdát a kicsitől, ő meg elvonult duzzogva sírva kiabálva hozzám, én meg mondtam, hogy megértem, hogy rosszul esik neki, de a barátnő csak jót akart, meg nézze meg milyen aranyos a kislány, menjen labdázni velük.
Szólnom kellett volna az alábbiak miatt?:
Ne adja kölcsön a gyerekem labdáját az engedélye nélkül
Azt ígérte játszanak, szólni kell, hogy bocs mégse, inkább a kislánnyal játszok(nem akarta a kevésbé vicces szerepet a lány a játékban a cserénél, húzta a száját)
Meg amúgyis.. vagy apróság és túlgondolom? Lelkiismeretfurdalásom van, amiért hagytam a gyerekem ebben a szerepben, holott neki is igazat adok részben, meg részben a barátnőnek is, aki a kisebbnek akart örömet okozni..
Te mit csináltál volna?
Szerintem ez pont az az eset, amit a gyerekeknek egymás között kell intézniük. Amit szülőként ilyen esetben lehet tenni, hogy forszírozni kell hogy mindannyian tudjanak játszani. A gyerekeknek erős az igazságérzetük, de már ilyenkor meg lehet/kell próbálni kompromisszumokra biztatni őket. Nem mindig az van és úgy történik minden, ahogy ők akarják, még akkor sem, ha az igazság-radarjuk aktivizálódik :-)
(Van egy - már felnőtt - barátnőm, aki az életében nem kötött kompromisszumokat, nem engedték hogy "igazságtalanság" érje, hihetetlen nagy pofonok érik az életben és egyáltalán nem tanul belőle...)
"mindenki csúnyán nézett rá, hogy mit kiabál és sajnálja a labdát a kicsitől"
Ez csak a te fejedben létezik vagy megtörtént?
Ezt nem hagynám.
Én odamentem volna a gyerekkel, és kértem volna, hogy olyat játsszanak, amit hármasban is tudnak. Közben elmondtam volna, hogy lányomé a labda. Hogy egyértelmű legyen a később jött kislánynak is.
Azért az túlzás, hogy lányodé a labda és őt akarják kihagyni a labdázásból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!