Kaptad már gonoszkodáson a gyerekedet? Hogyan lehet ezt jól kezelni?

Ezek gyerekek, nem azért szekálja a másikat, mert ezt a módszert akarja választani a sok közül, hogy jobban érezze magát, hanem mert nem ismer több/más módszert.

Nekik nincs rálátásuk jobbat választani, mert nincs hozzá tapasztalatuk, ismeretük!

6-7 éves korig a gyerekek egyszerűek, mint a faék, aztán kezd nyílni az értelmük és kezdenek sikeresen megoldási taktikákat megismerni és alkalmazni. Nem születnek sem magas iqval, sem magas eqval, sem felnőttekkel bíró világismerettel. Ők tanulnak, nem ismerik az egyszerűbb, hatásosabb megoldásokat! Azért elítélni valakit, mert nem tud, nagy butaság. Ha már tud mindent, mint egy felnőtt, és mégis rossz módszert alkalmaz, na akkor szabad elítélni a viselkédését(akkor sem az embert)

13

Ellent kell hogy mondjak.

Az iskolás kor alatti gyerekek sem egyszerűek, nagyon okosak tudnak lenni, mi meg mentegetjük őket, hogy kicsik, majd változnak, meg mi csináltunk valamit rosszul az adott helyzetben.

Holott amikor pl egy gyerek direkt eldugja a kistestvére elalvós babáját, és amikor az egész család azt keresi, meg nem hogy nem adja vissza, hanem máshová dugdossa, és amikor véletlenül kiderül, hogy ő dugta el, még ki is magyarázza, hogy azért dugta el, hogy majd örüljön, amikor végül majd -egyszer- visszaadja; ahhoz tervezés, szervezés, és ész kell. Ahhoz meg valami más, hogy amikor a család nyugtatgatja a vigasztalanul síró hugát, és keresi azt a babát, akkor maga is mutatja hogy keresi, és átteszi olyan helyre, ahol már keresték.

Teszi ezt úgy, hogy a saját alváshoz használt dolga megvan, babája is több, mint ahánnyal játszik, 5 évesen folyamatosan olvas - de csak magának-.

Természetesen nem "kell" elítélni a viselkedését, de hiába a mi szép-jó-okos gyerekünk, azért ajánlatos tárgyilagosan nézni amit csinál.

Mert nagy meglepetések érhetnek bennünket, ha sokáig magunkra vállaljuk a felelősséget.

13as, akkor az én gyerekem nagyon egy különleges gyerek volt. Már három évesen tudta, hogy nem tépi ki a másik kezéből a játékot és az óvodában is csodálkozott, hogy miért durvák a gyerekek. Neki már akkor se a csípés, marás, ütés volt az eszköze, mint a legtöbbnek.

Eszébe se jutott mást kizárni a játékból vagy csúfolódni.

Igaz láttam, hogy az empatiája is előbb fejlődött ki, mint sok más gyereknek..szóval persze van, ami nem elvárható még ebben az életkorban, de gonoszkodó kisgyereket saját bőrünkön tapasztaltunk és hidd el tud tudatosan gonoszkodni egy 4-5 éves gyerek. Vártam, hogy majd ahogy nagyobb lesz okosodik, de 7 évesen se lett jobb a helyzet, így kerüljük is, ez lett a megoldás.

Vannak erőszakos gyerekek, mindig mindenben ők akarnak a legjobbak lenni, akár gonoszkodással is, jó érzés neki, ha a másikat sírni látja, tudja ha nincs ott felnőtt messzebb is elmehet, de ezekre a gyerekekre amúgy a szülők is ráhagyjak ezt a viselkedéskedést, mert azt hiszik így lesz életrevalóbb.

16

Sajnos a 'kezelés" csak látszateredményt tud hozni.

Nem tudom, ismersz-e olyan felnőtteket, akik "gonoszkodó" -nevezzük így- gyerekek voltak. Mert korosodva nem empatikusabbak -mondjuk így- lesznek, hanem manipulatívak/spekulatívak. Csak akik régről ismerik őket, azok látják, igazán.

Az ugyan igaz, hogy a szülő -és az iskola!!, ami nagyobb hatású-, nem törődik a gyerekek erkölcsi iránymutatásával, mert fontosabb a tagozatos elitképzés, a kétnyelvű tanulás, stb, de az ilyen gyerek szerintem veszett fejsze nyele, hiába teszünk akármit. Persze tétlenek nem maradhatunk, és nyilván szivünket-lelkünket kitesszük, hogy jó emberek váljanak belőlük, de ne áltassuk magunkat, hogy van vagy lesz értelme.