Mit szólnátok, ha 7-8 éves gyereket azzal menne haza, hogy a kezében van egy rajz, amit a parkban, játszótéren egy nénitől kapott?

Oké.

Nyilván azt gondolnám, én vagyok a hülye, mert mielőtt egyedül elengedtem, nem tanítottam meg neki, hogy idegenekkel nem áll szóba, pláne nem fogad el tőlük semmit.

Nem bántó módon, de beszélgetnék vele arról, hogy nem szabad idegenekkel szóbaállni, vagy elfogadni tőlük bármit is. A rajz így utólag ártatlan dolognak tűnik, de bármilyen képet adhatott volna. És ez még nem is a legrosszabb opció, ami történhet. De mi nagyvárosban lakunk, falun ez biztosan más.

Egyébként én is megkérdezném azért a felnőttet, aki vele volt, már csak azért is, mert ha együtt álltak szóba a nénivel, az teljesen más helyzet, ha látótávolságon belül volt, mikor a képet kapta a gyerek, az is más.

A verzio: Pistike a parkban osszetalkozott Miffmaff Nauszika festőművésszel, aki épp vázlatot készített a park szökőkútjáról. Pistike ahitattal bamulta, mire Miffmaff Nauszika neki adta a kész vázlatot.

Reakcio: de rendes az a nő, plusz még az is lehet, hogy értékes lesz a vázlat egyszer

B verzio: Pistike megzavarta Kovács Jenonet, aki épp a saját lakásanak alaprajzán firkálgatva tervezte, válás után hogy rendezi át a lakást. Pistike megkérdezte, mi az, Kovács Jenone elmondta és hozzá tette, megtarthatja, ha akarja.

Reakcio: milyen otlet a sarokulo a kanapé és a fotel helyett.

C verzió: Pistike összefutott Rémes Zsuzsával, a pedofillal, aki férfi és női nemiszerveket firkált a papirra és azt adta a gyereknek.

Reakcio: megyek es megkeresem Rémes Zsuzsat