Aki egy-két gyerekkel van otthon? Illetve mi ez a megkönnyebbülés most mindenkinél?

Én nem engedtem óvodába a kislányom. Úgy gondoltam mivel itthon vagyok meg egy picivel,és nem volt kötelező minek vinném. Nyilván aki dolgozik nehezebben oldja meg hosszú távon hogy otthon tartsa a gyermeket igy ez egy jó lehetőség ismét.

Mi a kertben vagyunk szinte mindennap ha tehetjük és szép az idő. Akadálypályákat keszítek sok klassz dolgot ki lehet találni szórakoztatni a gyerkőcöket.🙂 Sétálunk, és boltba megyünk. Maximum ennyi. Jól viseljük.

Most voltam boltban 3 hónapja először.

Volt kisgyerek bent. Egészen kicsi is (1 év körüli).

Villamosvonal mentén gyalogoltam, volt gyerek rajta. Buszon is. Elég nyilvánvaló, hogy akinek nincs kocsija is közlekedik valahogy.

Én nem viszem oviba, mert megtehetem, de nem mindenki teheti.

Pl: ha a férjem nem itthonról dolgozna, nem sok értelme lenne itthon tartani a nagyobbat sem.

Szia!

Mi kisvárosban élünk, van egy 5 és egy 3 évesem. Nagy dilemma volt, hogy mi legyen a gyerekekkel, mert pánikbetegként én rettegek ettől a vírusos mizériától, nagyon komolyan betartottuk az előírásokat, szinte ki sem mozdultunk (kertes házunk van), de egyértelműen látszott, hogy ez a gyerekeknek abszolút nem tett jót, pedig igyekeztünk folyamatosan lekötni őket (home office-ban dolgoztunk), rengeteget kreatívkodtunk, meséltünk, barkácsoltunk, sütögettünk. Viszont júniustól a férjemnek és nekem is vissza kell mennünk dolgozni, szóval sok választásunk nem maradt; menni fognak a fiúk oviba. Eléggé parázok a dologtól, de egyikünk munkahelye sem olyan jellegű, ahova egész nap beülhetnének a gyerekek, nagyszülők/rokonok pedig távol laknak. Szóval reméljük a legjobbakat, mert tényleg nincs más megoldásunk.

Eddig nyaranta otthon voltak velem, hiszen én a kicsivel még nem dolgoztam, de idén egyébként is mentek volna egy ideig nyáron oviba a munkánk miatt. Nekünk segítség, hogy most nyitva lesz az is, amelyikbe mi járunk, nem csak az ügyeletes ovi a város másik végén.

Mi boltba nem vittük őket; csak egyikünk ment vásárolni, a másik otthon maradt a kicsikkel, de akárhányszor kimozdultam én mindig sok gyereket láttam, a nagy bevásárlóközpontokban most meg ugyanúgy családostól mászkálnak az emberek, legalábbis mifelénk. A héten sokszor jártam a belvárosban és én abszolút azt tapasztaltam, hogy mindenhol vannak gyerekek, de majd más is elmondja a tapasztalatát. A teraszos cukrászdák, fagyizók megteltek mifelénk családokkal, a játszóterek szintén. Egy szupermarketben voltam vásárolni, ott is sok család bóklászott. Azt gondolom, hogy akik panelben laknak, sokkal jobban megszenvedték ezeket a korlátozásokat és már muszáj rendesen kimozdulniuk, szóval én megértem őket.

Mi eddig sem voltunk nagy elmászkálósak; kirándulni és túrázni szoktunk, de a hegyek között baktatva kevés az esély, hogy leköhögjön valaki, szóval hétvégenként szerintem most is menni fogunk. Mint említettem, a rokonok távol laknak tőlünk, ritkán megyünk hozzájuk/jönnek hozzánk. Mi nem vagyunk összeülős-bulizós népség, szóval nekünk ez nem fog hiányozni a nyarunkból.

Mivel van kertünk, mi tényleg nem nagyon szoktunk menni sehova a kirándulásokon kívül. Az udvar miatt nem szoktunk játszótérre járni, én a játszóházakat kifejezetten rühellem. Akkor már inkább jöjjön át valamelyik kispajtás. Fagyizni szoktunk menni meg cukrászdába, étterembe, moziba, könyvtárba. Meglátjuk, mire lesz lehetőségünk és mennyire ítélem majd meg biztonságosnak (bár ha oviba mennek, akkor kb. már mindegy). A mozi és a könyvtár nagyon hiányzik nekünk.

Az én gyerekeim szinte egész nap a kertben vannak. Az apjuk nagy barkácsolós, rengeteg játék van kint. A homokozás/saralás örök favorit, de szívesen lábatlankodnak az apjuk körül a kis veteményesünkben is. Ha rossz az idő, akkor főleg legóznak vagy kitalálunk valami kreatívat. A könyveket, papírszínházakat is szeretik. Játék szempontjából szerintem jól elvannak, a társaság hiányzik nekik kegyetlenül.

Én vittem oviba. A férjem a járvány alatt is ugyanúgy dolgozott, mint eddig. Bevásárlóközpontba csak ő járt a járvány kezdete óta. Én csak kisboltba.

Nagyszülőkhöz májustól járunk.

Mivel panelban lakunk, játszótérre lementünk eddig is.

Én itthon vagyok, de tanulok (angol középfokú nyelvvizsgára plusz most az Újratervezés Programot kezdtem el, naponta a kettő 8 óra hossz is lehet)

Ráadásul beteg lettem áprilisban. Május óta a kórházba járkálok :(

Szóval sehogy sem tudnék foglalkozni a kislányommal (4 éves).

En őszintén megmondom nem értem ezt a nagy fellendülést. A mi megyénk kb elszabadult. Emelkedik is szépen az esetszám napi 9-10-zel. És tegyük hozza ezek csak azok a nagyon betegek, akiket emiatt tesztelnek vagy épp akik véletlen bekerülnek egy mintába (Kontaktok pl). Ez persze azt jelenti hogy a legtöbb esetben nem súlyos a betegség ha el is kapja valaki, de azért tuti sokkal több a beteg, kint akit “fülön csíp el”. Én nem viszem a gyerekem boltba, mert pl a veszélyeztetett anyósomék a szomszédaink, nyilván nem fogjuk velük megszakítani a kapcsolatot, csak hogy kiszabadulhassunk teljesen. Persze eddig is udvaron találkoztunk velük, nem járunk be egymáshoz. Egyet értek veled. Ez nem ért véget. De sajnos nem tartható tovább gazdaságilag és szellemileg sem a karantén. Ha most jól megszaporodnak a betegek majd visszazárnak mindenkit. Remelem nem fognak. Ha rendesen hordjuk a maszkot zárt térben, tömegben az rengeteget segít. Azért ha ez se lenne, szerintem csúnyán elszabadulna.

És igen láttam gyerekeket a boltban de általában “lekorlátozva” beültetve a kocsiba, nem a rohangálós összetapogatós régi módon, szóval azért aki muszáj, hogy vigye az is óvja a körülményekhez képest amennyire tudja. Sőt sok pici gyereken is láttam maszkot ami nem kötelező ugye, de gondolom a szülő úgy biztonságosabbnak érzi. Tudom, nem ajánlott bizonyos életkor alatt, de itt ilyen 4-6 évesekről beszélek nem babákról.