Mennyire káros ha úgy szeretném nevelni a gyerekem, hogy mindazt megkapja amit én nem kaphattam meg?

Teljesen irreálisak. Nagyon sok ponton vérzik, és ha igazán jót szeretnél a gyermekednek, ennek csak töredékét valósítod meg.

A gyereknek a legfontosabb, hogy érezze a szeretetet, a családot. Hogy az anyja meg az apja foglalkozzon vele. Hogy sokat játsszon. Hogy szeresse amit csinál és élvezze minden pillanatát.

Látok alsós gyerekeket, akik minden nap máshol vannak. Néptánc, zongora, úszás, foci, kung-fu... A gyerek kész van. Nem bírja. Nincs otthon, gyenge tanuló és pont ezért neveletlen, mert nincs vele foglalkozva.

Nevelheted udvariasra és tisztességtudásra. Vidd el egy-két sportfoglalkozásra és egy zeneórára.

De a fenn maradó időben foglalkozz vele te! Ne hagyd, hogy sérüljön a lelke, ő nem felnőtt, nem bír annyit, hiába gondolod úgy.

Sokan nem bírják a koleszt se gimiben. Ez típusfüggő, de 16 éves kor alatt, hiába tűnik máshogy, a gyerek lelke még törékeny, nem fogja tudni feldolgozni könnyen az otthon meleg hátterének hiányát.

Teremts neki otthont (!) és ne egy szuperkatonát akarj létrehozni!

Az autós dolog nem rossz, de véleményem szerint nem baj az, hogy ha kint van az utcán szabadban, tömegközlekedésen és ténylegesen ÉL.

Szerintem :)

Egész addig nevelheted így, amíg neki is tetszik. De ha botfűlű, és kétballábas, akkor engedd meg neki, hogy ne járjon zongorázni, és a teniszt is abbahagyhassa. Sőt, ha ugyan tehetséges, de ellenálhatatlan vágyat érez, hogy inkább hárfázni tanuljon, akkor ne fogd vissza azzal, hogy de hát én mit meg nem adtam volna a te korodban azért, hogy zongorázhassak!

A szép lakás oké, de szerintem ha nem engeded soha tömegközlekedni, azzal magaddal is kiszúrsz, és neki sem teszel jót, mert nem tanulja meg, nem lesz önálló. 17 éves koráig akarod MINDENHOVÁ hurcolni kocsival...?

Etikett bakker... mi van ha szegényből kijön a proli vér és mondjuk focizni akar tenisz helyett???

Csak röhögünk a magad fajtán az "elit magániskolábsn".

Engem valahogy hasonlóan próbáltak nevelni. Tűrtem, tudtam a tisztességet. Megkaptam minden szeretetet, kertes házban éltünk, de nagyon erősen voltam fogva.

Egyedül szerettem volna utazni, vagy a barátaimmal. Szerettem volna kint lenni velük a parkban. Szerettem volna ide oda sok mindent és a protokolláris nevelés...nos, ezt pont nem adta meg. :)

nem panaszkodom. Minden úgy volt jó, ahogy volt.

De ha nekem lesz gyerekem, arra fogom nevelni, hogy őszinte legyen, tisztelettudó, becsületes és talpraesett. És nem fog érdekelni, ha szakmunkás lesz vagy rendőr, katona, orvos, kertész, vizes....amit csak ő szeretne.

Mindenki a saját álmaival foglalkozzon. Én is azt teszem és fogom is tenni. S a gyerekem meg tegye szintén ugyanezt, a saját álmával.

de úgy látom, hogy a kedves kérdező már eldöntötte mit szeretne 99 százalékig. Az 1 százalék mondatta vele, hogy ezt ide kiírja. De nem lesz semmilyen hatással.

Max azt érjük el majd, hogy le leszünk "tudatlanprolizva" :D