Tudom, volt már kérdés, de mit tegyek: menjen oviba egész napra?
Vettünk egy hazat egy nagyváros közelében: egy viszonylag normális méretű és állapotút csak itt tudtunk. A férjem ment volna a városba panelba is, én nem, azt éreztem, azt nem bírnám.
Ez viszont egy zsákfalu, nagyon gyér tömegközlekedéssel. A férjem reggel megy, este jön, ő használja az egyetlen autónkat. Így viszont nem tudok kimoccanni, egy fél állásom van, távmunka.
Úgy érzem, megőrülök itthon. A gyerek eljön ebéd után az ovibol, és bevallom, mostanában depressziót érzek: nem alszik délután, ezért vagy 7 órányi programot kell kitalalnom neki. Én ezt nem élvezem. Teljesen megy el az életkedvem. Baromira nem akar bent aludni, de így nehéz munkát találni.
Az ovival több gond van, a gyereknek is minden baja lett (agresszív, sírós stb.). Nem akarom több bent létre kényszeríteni, de így meg én haladok a csendes kétségbeesés útján. Tudom, túlzásnak tűnik, de olyan kilátástalannak érzem a helyzetem, hogy néha azt érzem: élni sincs kedvem.
Mit tegyek?
A szar oviba? Nem.
Keressetek másikat vagy feküdjetek rá itt a problémák megoldására.
Könnyen lehet, hogy nem is az ovi a gond, hanem a te feszültségedet érzi és az csapódik le odabent.
Igen, mostanában erre is gondoltam. Volt egy gyerek, aki sokat bántotta, de nemcsak őt, és olyan agresszívan, hogy végül hosszas (fel év) csatározás után máshova vitték. De azóta az enyémmel van sok baj.
Az a baj, hogy a legközelebbi másikba is csak autóval tudnék menni, de onnan épp most hoztak egy gyereket, mert folyton bántottak ot, és az az ovi nem orvosolta a problémát.
Igazából csapdában érzem magam. Én külföldre mentem volna (eredetileg úgy is volt), de közben anyosom ajánlott egy összeget, amit csak ingatlanvásárlásra volt hajlandó adni. Én nem akartam elfogadni, volt is konfliktus a férjemmel, mert mentem volna külföldre, ő meg amellett érvelt, hogy legalább lesz saját ingatlanunk. De abból a pénzből nem panelt csak itt tudtunk venni. Megpályáztam két állást a településen, de nem vettek föl - mondjuk nem is voltak illúzióim, hogy miért, azt most nem tudom itt leírni.
A válaszom egyesnek szólt arról, hogy a gyerek gondjai talán miattam vannak.
Kettest inkább nem kommentálom, nincs hozzá kapacitásom.
Azért nem alszik délután, mert akkor este 10-11 előtt nem tudom elaltatni, és reggel tiszta koki. Másfél-két órás altatásokkal kinlodtunk.
Így viszont este h8 körül le tudom tenni, és 5-10-30 perc alatt elalszik.
Nekem sokkal jobb lenne, ha aludna délután és utána este is emberi időben elaludna: de sajnos nem így működik.
Én is így voltam..
Keress barátokat a faluban, járjatok át hozzájuk, ki a falu játszóterére, fagyizójába, férjed munkahelye melletti oviba járjon a gyerek, ő vigyen be titeket valameddig, aztán te csinálsz valamit a városban, haza együtt mentek, vagy tömegközlekedéssel.
"Ezt tudomásul kéne venni és ehhez igazítani a gyerek napirendjét."
😂😂😂😂😂
Lányom 2 éves kora óta nem alszik délután. Az oviban sem hajlandó (5 éves). Ó és reggel legkésőbb 6-kor magától ébred, este pedig legkésőbb 9-kor alszik. Így volt ez 2 évesen is. Ha véletlenül mégis aludt délután, kuruttyolt 11-ig és utána ugyanúgy 6-kor kelt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!