Emiatt most én vagyok a gonosz mostoha?

Az vesse az első követ, aki sosem mondott hasonlót gyereknek, mikor valami értelmetlen marhaságért hisztizett.

Én is mondtam hasonlót a nevelt lányomnak, mikor egy 10 ezres minecraft plüssért nyafogott, ami ugyanúgy a sarokba dobva végezte volna, mint a többi. Vagy amikor elém tolt egy ~25 ezres pulcsit az éppen aktuális kedvenc bandája képével (egy hónap múlva már nem is szerette őket), hogy rendeljem meg a külföldi webshopból.

A saját gyerekemnek is ugyanezt mondanám, ha követelőzne. Majd a saját keresetét arra költi, amire akarja.

Aki azt írta, hogy régen is a drága dolgok voltak a menők...

Szerintem egy dolog az, ha valami a minősége miatt drága, meg egy másik ha a vevők kirablásából és rongyrázásból drága.

30 ezer egy jelmezért nevetséges, legjobb lenne csak házilag készített jelmezeket engedni, abban van érték, kreativitás.

A gyereknek meg kell tanulni, hogy brahiból nem verjük el a pénzt, különben nem lesz belőle ember. Ugyanúgy azt is meg kell tanulni, hogy mi az, amikor tényleg célszerű a drágát venni.

Te veszel 30 ezres jelmezt magadnak? Mert én nem. Vagyis a gyereknek sem kell. Ő ugyanolyan tagja a családnak, rá is jut nyilván plusz pénz, de 30 ezreket nem dobálunk ki az ablakon.

Utolsó ordít a tudatlanság.. Szóval a minőség jogosan drága, de egy jelmez nem lehet minőségi?

Igen, én költöttem ennyit cosplay, animeconok, házibarkàcs, vett anyagok.. Mindenfélét szórakoztam vele, imádtam/imádok(bár már csak évente egyszer kétszer) beöltözni és imádtam, ha élethű, minőségi jelmez van rajtam. Neked is leesik az állad, ha egy szobor megmozdul, olyan remek a tervezèse.

Gyereknek azért nem vennék ilyen drágát, mert kinövi és mert nincs benne a közös készülés, de az én lányomon 11 ezer forintos angyalruha volt, mellé vettem szárnyat, tült, tollat, hajpántot, kiscipőt, harisnyát, varázspálcát, drótot, hajfestéket(színeskrétát), csillámsprayt és ragasztós fülbevalót és tökéletes angyalka lett, elképesztően festett. Halloweenkor 2 ezres kalózjelmez és házibarkács kiegészítői voltak, de fantasztikusan festett az arcán a valósághű seb. Most bóbita lesz farsangon, 4 ezres ruhája van, de vettem rengeteg zselét, csillámot, hajsprayt, cipőt és majd lesz még pár holmija mellé.

Élvezi, én élvezem, nagy élmény, el lehet adni utána(mi mindig eladjuk az itthoni gyártott holmikat is) ez pont olyan dolog, amire az ember szívesen költ.

Rendben van, ha neked nem okoz örömöt, de egy jobb jelmez igenis minőségi, igenis érték, hordani élmény sokaknak, látni élmény sokaknak és pénzzé is lehet tenni.

A beszólás pedig övön aluli volt, meg mi az, hogy “túl szoros kapcsolat”, mert az anya bunkóságnak tartja, ha a gyerekével egy felnőtt aljas? Nevetséges. Igen, mindenki mond párszor szemét dolgot, de van, amit kerülünk akkor is, ha dühösek vagyunk, pláne egy gyerekkel szemben, pláne egy olyan gyerekkel szemben, akit mi is nevelünk és szeretünk.

Én sosem mondtam és nem is fogom mondjuk azt mondani a gyerekemnek, hogy látod apád ezért keres ritkán, vagy nem csoda hogy nincsenek barátaid, mert ez tabu akkor is, ha dühös vagyok. Nem csak gyerekkel, felnőtteknél is van kerülendő dolog, nem mondjuk egy anyának, hogy jobb is, hogy meghalt a gyereked, legalább nem kell elviselnie, vagy hogy majd ha lefogysz megleplek csokival, vagy ostobább vagy mint a sérült(valóban értelmileg sérült) testvéred.

Nagyon nagy sebet tudnak ezek okozni, akinek meg ilyen után nem ég a képe és nem kezd mindenkinek magyarázkodni(minden érintettnek) és próbálja jóvá tenni, annak rosszul dolgozik a lelkiismerete!

Az elvvel nincs baj, egy gyerek sem(egy felnőtt sem)oszthatja be a másik pénzét, de a benne lévő sértés, egy gyereknek arra célozni, hogy az apja nem gondoskodik róla az annyira aljas, hogy szavakba sem lehet önteni. Te vagy a felnőtt nem a harmadikos kisfiú, neked kellett volna tudni kezelni a helyzetet, nem egy 130 centis gyereknek.

Én is kiállok a gyerekem mellett, ha valaki megsérti az érzéseit, annak legyen bűntudata és próbálja jóvátenni. Tőlem nem kell bocsánatot kérnie, de elvárom, ha a párom, hogy elmondja, hogy megbánta és azt is, hogy konkrétan miért bánta meg és hogy fogja jóvá tenni. Pl nem csak azt mondod, hogy “bocs, nem kellett volna” hanem elmondod mi volt a hiba, hogy miért sajnálod, és konkrétan ebben az esetben elmondani, hogy te bírod a kissrácot, jófej gyerek, de megbántott azzal, hogy keveselte a rá költött összeget, mert te ezt jószívvel adod, ti családként nem vagytok olyan gazdagok, mint a társai, a bevételetekhez képest sokat költesz rá, de nem fogsz ennél is többet magadon spórolni, hogy neki mégtöbb jusson, mert a család minden tagja fontos, az anyukája és te is, plusz kelleni fog még pénz a jövőben is, félre is kell tennetek. A pénz beosztása nagyon kemény dolog, nem a ráköltött összegtől függ a szeretet, és ha akarod, összeirhatjátok közösen, mennyi mindent kapott, és te magadra mennyit költöttél(és a párodra), rá fog csodálkozni, hogy amíg ő évszakonként kap új cipőket, ti nem.. vagy ilyesmi(nemtudom nálatok hogy van).

Amikor az én gyerekem akart olyat, amit nem akartam megvenni, megmondtam, hogy nem fér el több cucca(igaz is), szerintem gagyi, megunja, de ha akarja rendben, kerítsünk helyet, adjuk el a nem használt dolgait. A mai napig selejtezünk, ha új vackot szeretne, a pénzt visszaforgatom a játékába, de legtöbbször nem akar selejtezni, inkább lemond a holmiról. Pláne ha gagyi, és meg tudom neki mutatni a boltban,vagy youtubeon, hogy tényleg vacak. Webshopnál meg majdnem biztos, hogy nem is azt kapod, ilyen aliexpress meg wish..arról is lehet neki mutatni videót.

27!

Könyörgom egy 10 éves gyerek farsangi cuccáról van szó, nem egy costplay kosztümről, ha nem esett volna le