Ovi és otthon közti különbség viselkedésben kinek a hibája, mitől lehet, hogyan változtassunk?

Gyermekem az oviban csapkod konfliktushelyzetben, durván kiakad(foldonfetreng, toporzékol). Beszoktatás alatt ilyen nem volt, egyszer hisztizett egy nap, egyszer akart csapni, de kezeltem, a többi napban nem próbált csapni, de egy durva volt első nap és egy kiabálós hiszti ment azért, de röviden és nem durván, könnyen kezeltem.

1. bölcsiben így viselkedett, mellé harapott, második bölcsiben kevés konfliktusa volt, ritka csapkodás, semmi harapás, de sok hiszti volt 2-3 évesen. Nem most kezdte az ovit, középsős.

Velem itthon teljesen rendben van már egy éve, tudom kezelni, sosem csapkod, pedig macskánk is van, aki sokat bosszantja. Hetente egyszer, de inkább kétszer járunk valahova, busszal. Játszóház, játszótér, vásárlás, busz, cirkusz, állatkert, vonat, strand, uszoda, baráti programok, mind zökkenőmentesen mennek, nagyon max kiabál egyet, de 10 másodperc múlva(ilyenkor hozzám fut) semmi baja.

Annyira frusztrál, szerintem nem találja a helyét, rosszul kezelik, azért ilyen, de nem mondhatom. Szerintük a gyerekekkel-emberekkel tömeggel szociálisan van baja, meg a figyelmével, viselkedésével.

A vicc, hogy ő szólít meg vadidegeneket, simán baràtkozik, kézenfogva szalad, szerepjátékozik, a tömeget meg imádja. Akárhova megyünk, mindig van aktuális baràtja. Tegnap voltunk buliban 11től 5ig, vagy 50+ gyerek, két apró kiabálás volt, mikor egy baba elvette azt, amivel foglalkozott és eldobálta amit “főzött” a másik meg akkor, mikor nem ért el egy játékot, egy nagyobb gyerek jött és megfogta, ő meg azt hitte, el akarja venni, ezért üvöltve hozzámszaladt.

Több apró problémám volt már az óvónőkkel(mit mondanak a gyerekeknek)de mivel messze ők a legjobbak így is, nyilván nem tettem szóvá, csak egyet/ mikor mondták, hogy a rendőrök megbüntetik a rossz gyerekeket/nehogy megutáljanak engem rajtam keresztül meg keitikusabban figyeljenek a gyerekre.

Vizsgálatot kértek a gyerekemre, természetesen elmegyünk, de a helyzet frusztrál.

Ami még frusztrál, hogy egy mozgásfejlesztő felmérte, és csecsemőkori reflexet talált, ami azért vicces, mert az előtte lévő 2 neurologus, 3 gyógyped és 2 pszichiáter nem talált ilyet, ezekről papír is van..Egy délelőtt volt bent pszichológus is, aki közölte, hogy “furcsa, én nem láttam sírni, csak hisztizni”. Nem mertem mondani, hogy téényleg, abban a 3 órában nem sírt? Milyen érzelemmentes.

Szerintem meg akarnak tőle szabadulni, mert nem kedvelik. Valóban nehezebb gyerek, de csak mert mások nyugodt, csendes gyerekek a csoportban(menő ovi komoly felvétellel)ahol egyébként a gyerekek bírják az enyémet, a többi csoportból is, a gyerekem népszerű.

Ami még vicces, hogy többször hallottam, hogy mesélik kit ki bántott, rugott(?) ütött meg, láttam vagy 50 ütést, lökést, csapást.. tudom, hogy nem a gyerekem az egyetlen, aki csap, de ő az egyetlen, aki hangos és nem megy oda elsőre és a kudarctűrése sem túl jó.

Gyermeken autizmusgyanus volt, de volt vizsgálat, végül csak megkésett beszédfejlődést állapítottak meg.

Ezt tudják, de az ezt megelőző vagy 10 vizsgálatról nem tudnak.

Gyerekem 40 percre-2 órára leköthető bármilyen tevékenységgel: teregetés, hajtogatás, főzés, gyurma, társas, rajz, színezés, feladatozás, olvasás, mesenézés, sudoku, kártya, birkózás, szójátékok(ebből csak negyedóràt bír), mondókázás, tornás mozgásos feladatok. Nem hiperaktív, nem is lassú.

Nehezményezik, hogy csak azzal van el, amivel akar, amúgy 10 perc és lelép. Szerintem nem keltik fel az érdeklődését, nem tartják fent, nem vonják be rendesen, hiszen nekem és játszóházban foglalkoztatóknak, állatkertes embereknek, vagy a baràtaimnak sikerül, de nyilván ezt sem mondhatom.

Ha nem tudja ötödször becipzározni a kabátját, hisztizik és nem próbálkozik tovább, ezt is nehezményezik, szerintem ez normális, ezzel én is így vagyok.

Amivel egyetértek, hogy gyakran elsőre, vagy másodszorra, pusztán mert mondok valamit(gyere ide, mássz le onnan) nem jön. Ehhez meg kell emelnem a hangom, vagy jutalmaznom, vagy el kell raknom a macijàt a szekrénybe egy estére(vagy ezt mondanom)

Javasoltam(az első megdöbbenés után)hogy kapjon jutalmat, ha nem csap, ez működött egy napig. Ma elfelejtettem beígérni.

Javasoltam, hogy tegyék ki egy játékát, ha rosszul viselkedik(én a szekrénybe rakom, ha hisztizne), de nem lehet bevinni játékot és nem érnek rá elrakni azt meg amúgyis ez büntetés(igen, de a legenyhébb fajtából, és beválik)

A vadaskertben vizsgálták, oda megyünk vissza, szerintem vagy kap valamit, mert másodszor küldtek(elsőre az első bölcsi)hogy megkönnyítsék az óvónők dolgát, vagy nem és akkor ugyanígy állok, hogy a gyerekem a csoport mumusa

Egyébként amiket ők nem bírnak benne, én szeretem..hogy nem mindig fogad szót, mert nem robot, hogy rengeteget kezdeményez gyerekekkel, ezáltal sok a konfliktusa, hogy fontos neki, hogyan állnak hozzá és ennek függvényében teljesít, hogy hevesebb érzelmeket él át és ezt meg tudja fogalmazni, nem tartja magában(dühös vagyok), nem szorongó típus.

A csapkodást nyilván nem tolerálom, de az nálam nincs is régóta..

Úgy érzem mindenképp menni kell az oviból, vagy előfordulhat, hogyha azt mondják minden oké, az óvónők rá tudnak hangolódni a gyerekre és nem lesz tovább mumus?

Nem ütöm meg a gyerekem, de biztos azt hiszik.. ellenben két anyukától hallottam, hogy odacsap/fenekel.

Máshova nem viszem, a 10 perces diagnózisokból egy köteg van(mindre mást írtak), a szakszolgálat is ilyen szakértelem idő és erőforrásmentes, a fejlesztéssel és a fejlesztővel sem a gyakorisággal nem voltam elégedett.

Naponta 1-2 órát foglalkozom a gyerekkel itthon minimum(hétvégén többet, olyan feladatok, amiket gyógyped csináltatott, plusz társas, mese minden nap van)ezen felül játszás van meg játszótér, mesenézés.

5 éves. Nem is igazán kérdés lett, csak összeszedtem a gondolataim a holnapi vizsgálat előtt..